Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TOMKA PÉTER: Györ a régészeti ásatások tükrében a kezdetektől a középkorig

de őszintén szólva, biztos nem vagyok a dologban. Annál gazdagabbak a város külső területei. Az őskor egész nagy korszakának legelső nyomai a neolitikumból származnak. Mithay Sándor ásatása az un. pápai vámnál sokáig nemcsak az első, de egyetlen is volt, ami a Krisztus előtti 5000 körüli évszázadokra adatot szolgáltatott. Az őskori lelőhelyek általában azon a külső íven sorakoznak, ami az Iparcsatorna-Fehérvári üt — Téglavető dűlő — Czirkeli ér — Szabadhegy lába — Pándzsa vonalán át éri el a Rábát. Hogy ennek mi az oka, arról sokat vitatkozunk. Majdnem biztos, hogy az akkori vízrajzi viszonyok adják a magyarázatát. Valószínűleg a Rába-torkolat sem egészen ott volt, ahol most, az a belső rész azonban, ahol jelenleg a belváros található, bizonyosan vízjárásokkal, elhagyott medrekkel szabdalt, nehezen megközelíthető terület volt — kivéve talán azt a dűnesort, ami a Rába keleti oldalát kíséri egészen a Káptalan-dombig. A bemutatott ív külső oldalán illetve a dűnesoron tűnnek fel mindig az őskori leletek. Említettem a pápai vámot. Az űn. Ritter-földeken, ahol a közelmúltban a buszforduló volt, a pápai út mentén jelentős rézkori leleteket tárt fel Mithay Sándor. A legjelentősebb bronzkori lelőhely továbbra is a külső részeken található: a Téglagyár területéről került be a múzeumba több bronzkori kincslelet. Ne értsék félre: nem arany, nem ezüstkincsről, hanem bronz lándzsákról, sarlókról, viseleti tárgyakról, azaz raktárleletről van szó. Bronzkori hamvasztásos temetőt egyébként Csanak mellett, az Ml-es és a 83-as út találkozásánál találtunk újabban. A korai vaskor (amit a régészek Hallstatt-kornak neveznek a Svájc és Ausztria határán lévő híres lelőlielyről) leletei a város területéről egyelőre — nem ismeretesek. Pedig lenniük kellene, hiszen nem olyan nagyon messze, Baráti határában ott van {vagy csak volt?) az a néhány, európai hírű leletanyagot szolgáltató halomsír — még Börzsönyi Arnold tárta fel annak idején — amelyek sírkamráiból több, a hamvakat tartalmazó urna mellől egyebek között zabla töredékek és kocsi vas alkatrészei kerültek elő. Kocsitemetkezés volt tehát a halom alatt, valamilyen regionális központ vezetője és házanépe temetkezhetett oda. A következő nagy korszak a kelták kora. A több hullámban történt kelta hódítás során Krisztus előtt 400 táján érték el nyugat felől területünket az első beköltözők. Nos, a kelták is az említett külső íven találhatók meg. Kelta sírokat találtak a Szeszgyár-Újszállások területén (sajnos nem módszeres ásatásokból származnak a leletek, ezért értékelésük is nehéz), valamint, a Rába mentén kissé beljebb húzódva, a Kálvária illetve a GYSEV állomás környékén. Már nem Győr közvetlen területe (még ha kinn is van a „Győr" tábla), de szó nélkül nem hagyható a ménfőcsanaki lelőhely, ahol a volt TSZ-kertészet és a Savanyítóüzem mellett a Kárpát-medence egyik legko-