Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

CSÓKA GÁSPÁR: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében

tette a ma is meglévő templomot, rendházat. Ezekkel a munkákkal párhuzamosan folyt az ő vezetésével Pannonhalmán az ebédlő, Zircen a ciszterci apátság építése. Az 1763-as földrengés nagy károkat okozott a győri épületben. 1809-ben pedig, a napóleoni harcok idején, amikor ágyúztak és a városi bástyákat fölrobbantották, ismét megsérült az épület. A II. Józsefféle föloszlatást elkerülte a győri zárda, mert a hatóságok a megyei hivatalok elhelyezése számára alkalmatlannak találták, a karmelita atyáknak azonban a rendi szabályzatuk ellenére ki kellett járniuk a plébániákra, falvakba lelkipásztori munkát végezni. A karmelita magyar rendtartomány 1903-ban kivált az osztrák tartományból, önállóvá lett. A noviciátusnak, tehát a kezdő éves rendi növendékeknek a győri ház adott otthont. Trianon után a rend teológiai főiskolát is itt működtetett a kolostor falai között. Egy másik szerzetes közösség a kamilliánusok. A XVIII. században a mai Nádorváros területén a belváros lakói kerteket telepítettek. Először csak kis házikókat, lassan állandó lakóházakat építettek. 1743 után a terület lelkipásztori gondozása a belvárosi plébániára tartozott. A század végére azonban a lakosság számának növekedése miatt önálló lelkipásztorra volt szükség, és Dilts Józsefné 2000 forintot hagyott templom építésére, hogy ott a gyerekek és a felnőttek vallási oktatása is biztosítva legyen. Ez a terv azonban, mint látni fogjuk módosított formában valósult meg. Az 1591-ben szerzetesrenddé nyilvánított társaság a három szerzetesi fogadalmon túl negyedikként vállalta a pestisben szenvedőkre is kiterjedő betegszolgálat feladatát. A háború sújtotta XVII. századi Európában megtaláljuk őket a csatatereken a seregek kíséretében, a török elleni hadműveletek során pedig a pápai csapatok mellett, és így szolgáltak Magyarországon és Horvátországban is. Az állandó letelepedés szándéka Vácott meghiúsult. Ekkor Győrbe jöttek, és az akkori győri püspök, Zichy Ferenc gróf közbenjárásával 1761-ben a városi kórházban kaptak elhelyezést, betegellátás fejében. Az elhelyezés nem tetszett a város akkori vezetőségének, mert helyeket foglaltak el a városi kórházban, és ez a szerzeteseknek sem felelt meg. A püspök viszont mindenképpen szükségesnek tartotta a rend győri jelenlétét. Ekkor a városi vezetőség készséggel átadta nekik a Dilts Józsefnéféle hagyatékot. Ebből az alapítványból és különböző püspöki, kanonoki, hívektől származó adományokból 1770-ben megkezdődhetett a templom építése, ami négy év alatt be is fejeződött. Csakhogy jóformán vége sem lett az építkezéseknek, — hiszen a templomhoz még torony és rendház sem épült —, amikor a kamilliánusok életének vége szakadt, mert 1787-ben II. József föloszlatta a rendházat, és a 24 ezer forintra értékelt vagyonát a Vallásalapba utalta.