Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

CSÓKA GÁSPÁR: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében

A jezsuiták megtelepedésének a maradandóságát aztán gróf Széchenyi György veszprémi püspök, majd kalocsai érsek igen jelentős pénzbeli adománnyal biztosította. A rend 1626-tól már vezette a gimnáziumot, egészen az 1773-as feloszlatásig. A gimnáziumot 1773 után aztán más szerzetesek, világi papok látták el, végül 1802-ben a Szent Benedek-rend kezébe került. A jezsuita rendház tagjai a gimnáziumi munka mellett a lelkipásztori teendőkben is tevékenyen részt vettek magyar és német nyelvű prédikációkkal, missziókkal, jámbor társulataikkal; ilyen például az Agónia-társulat, amelyik megépíti a Kálváriát és a Kálváriához vezető Keresztutat, és az ifjúság körében működő Mária kongregáció. A templomukat, amely a barokk térképzés és belső díszítés egyik legszebb emléke Győrött, 1634-ben kezdték építeni Szent Ignác tiszteletére. Aztán 1641-ben a templombelső díszítése jelentős mértékben átalakult. Acsády Ádám győri kanonok, veszprémi püspök bőkezűségéből a stukkók helyett Paul Tróger freskóival díszítették az egész főhajót. A mellékkápolnákban, meg a patikában és a rendháznak a lépcsőházában az elsőről a második emeletre vezető részén épen megmaradtak a szép freskók. A győri jezsuiták legjelentősebb tevékenysége kétségkívül az iskolai munka volt. Hogy ennek jelentőségét a város és a szűkebb-tágabb környék szempontjából mérlegelni tudjuk, érdemes megemlíteni, hogy a jezsuiták fő célja már a XVI. század végén az volt, hogy a korábbi katolikus és protestáns iskolaszervezési tapasztalatok alapján egységes, mondhatni nemzetközi iskolaszervezetet dolgozzanak ki, amelyet egyformán alkalmazhatnak az ország minden jezsuita iskolájában. 1599-ben végleges szövegében közreadják a Ratio atque institutio studiorum Societatis Jesu című, azt lehet mondani rá, hogy Tanterv és utasítás című dokumentumot. Ez a szabályzat az első rendszeres tanterv. Két részre osztja a jezsuita iskolákat, melyeknek eszerint volt egy gimnáziumi és egy akadémiai tagozatuk. Az ötosztályos gimnáziumi tagozatban három évfolyam latin grammatika, egy-egy poétikai és retorikai évfolyam volt. Minden osztály számára külön-külön tanár volt. Hazánkban az első osztályt, amelyet principistának szokás nevezni, általában két évfolyamra húzták szét, és ilyen módon a jezsuita iskolarendszerben egy hatosztályos gimnázium alakult ki, amelyre aztán ráépült a két évfolyamos akadémia. Jogi és teológiai fakultásával gyakorlatilag ez lesz a nyolcosztályos gimnázium őse. A gimnáziumhoz mindenütt szoros szálakkal fűződött az akadémia. A két évfolyamos bölcseleti-teológiai iskolát Győrött csak a jezsuita korszak után, 1778-ban nyitották meg. A győri iskola — alapításától kezdve — Eszak-