Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TOMKA PÉTER: Györ a régészeti ásatások tükrében a kezdetektől a középkorig

valamilyen „szerencsés" építkezést amelynek során hozzáférhetünk a romokhoz. A 13. század vége az a korszak, amely teljesen megváltoztatja a korábbi képet. Azt, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, tőlem ne kérdezzék. Hatalmas városrendezési munkák folytak a város, főleg a váralja területén a városjog megkapása körüli időkben, vagy előtte, akkor a városjog tulajdonképpen a status quot ismeri el, vagy közvetlen utána, akkor a jogadományozás indikálja a későbbi fejlődést. A Széchenyi-téren be tudtuk bizonyítani, hogy a térnek legalább is az északi részét legkevesebb fél méterrel visszabontották. Planíroztak, földet hordtak le a területről, a korábbi Árpád-kori objektumokat mintha leborotválták volna. Ekkor létesült itt az első piactér. Kavicsozása világosan, összefüggően lezárja a megelőző korszak rétegeit, belőle és még fölüle is 13. századi leletanyag került elő — az eseményre még az Árpád-korban került sor, annak a vége felé, és ez igen jól illik 1271-hez. Ugyanekkor palánkot kezdenek építeni a város körül (hiszen ettől kezdve már joggal beszélhetünk városról), nyomát a Teleki utcai ásatások során találtuk meg egy nagyon kis szakaszon. Maga a palánk gerenda szerkezetű volt, amit földsánc erősített és akkor pusztult el, amikor megint kicsit kijjebb megindultak a nagy török-kori várépítés munkái, ezt jól lehetett a leletanyaggal keltezni. Az 1271 körüli évek a város szerkezetében, építéstörténetében is jelentős változásokat hoztak. Ami ezután következett, azt elmondani már nem az én dolgom.