Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

WINKLER GÁBOR: Győr építészete

tyadöntéssel az építési feladatok száma ugrásszerűen megnőtt, — ismét volt hely az építkezések számára — bőségesen éltek is ezzel a lehetőséggel az építtetők és építészek. Ferenc- és Ferdinánd városban évek alatt egész utcasorok nőttek ki a földből, polgárházak, bérházak és bérpaloták; a középítkezések száma is megsokasodott. E korszak legmarkánsabb alakja a bécsi akadémián tanult rajztanár, Fruhmann Antal, aki a kora klasszicizmusból a romantikus historizmusba vezette át a város építészetét. Bámulatos formaérzékú művész volt, a tiszta, monumentális architektúra megszállót ja. A részletekben igényes és találékony — finom szövésű, gótizáló ornamentikái, törékeny tagozott nyíláskeretezései fóliaszerű, vékony homlokzati réteget alkotnak házain, melyeket hatalmas, merészen kiugró főpárkány és lapos tető fed — már egészen a korai neoreneszánsz szellemében. Nem kisebb jelentőségű azonban Benkó Károly újvárosi zsinagógája sem, mely alaprajzi elrendezésében, térformájában és kupolás tömegének markáns kialakításában Otto Wagner építészetére is hatott. Az akadémikus neoreneszánszot csupán egy-két reprezentatív épület képviseli a városképben: közülük talán a legszebb Czigler Győző „bencés főgymnasiuma", mely ma is áll a Széchenyi téren; nem így a törékeny szépségű, emeletes Bisinger óvoda szabadon álló, emeletes épülete, melyet alig pár éve pusztítottak el. Győr következő „nagy" periódusa a késő historizmus. Az építészet fellendülését a gazdaság fellendülése előzte meg; sikeres és elsöprő erejű gazdasági szerkezetváltás, amely során a város tehetséges irányító testülete Győr gazdaságát kivezette a kereskedelem súlyos válságából és egy rövid évtized alatt fejlett európai színvonalú ipart teremtett. Mindez jelentős áldozatokkal történt ugyan, de egyúttal következetességgel és céltudatossággal is. A korra jellemző módon a virágzó gazdaság erejét és tekintélyét a város felvirágoztatásában kívánta megmutatni: e fejlődésben nagy lendület és erő működött. A város vezetése ugyanakkor érték- és hagyománytisztelőnek bizonyult. Elsősorban ugyanis nem a barokk óvárost kívánta a kor arculatára formálni, sokkal inkább a gyorsan épült, szolid és középszerű utcasorokat az újabb építésű Ferenc- és Ferdinánd város területén. A Belvárosban is épült néhány újabb ház: legtöbbjük — e korszakra

1 közel sem jellemző módon — rokonságot mutat történeti környezetével. Városszerkezetileg annyi történt, hogy hozzáértő, óvatos beavatkozással kitágították azokat a fő közlekedési vonalakat, amelyek a Belvárost szerkezetileg az újabb városrészekhez, a vasúthoz és a tőle déli irányban gyorsan fejlődő, modern villanegyedhez kapcsolták. Ekkor bontják ki a karmelita kolostort az épületet körbenövő fabódék gyűrűjéből; ezzel mcg-