Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

WINKLER GÁBOR: Győr építészete

A Belváros meglevő, legrégebbi épületei tehát legkorábban a későreneszánsz-korabarokk idejében keletkeztek. Amit tehát korábban gótikának véltek — magas, kőkonzolokon álló emeleti zárterkélyek, oromfalas homlokzatok —, adataink szerint legelőbb a 16-17. század idején épülhettek. Egyedül a házak alatt húzódó pincék korának megítélésében vagyunk bizonytalanok; ezek legtöbbje ugyanis sem szerkezetében, sem elhelyezésében nem ízesül szervesen a felette álló házhoz. E pincék egy részét csak a házak helyreállítása során sikerült feltárni, ugyanis korábban létükre szinte semmi nem utalt. Feltételezhető tehát, hogy a török pusztítások és a 16. század tűzvészei előtti városalaprajzot ezek a pincék őrzik. Ami a győri korabarokk építészetet illeti, az legalább annyira karakteres és egyedi, mint maga a városszerkezet. Elsősorban nem a házak külső megjelenése az, amely szemünkbe ötlik; utóbbiak homlokzata zárt, tömör és középkoriasan szűkszavú. Igazán a belső terek mutatják a házak eredetiségét: árkádos, loggiás udvarok, emeleti, boltozott folyosók, antikosan pontosan építészeti részletekkel, légiesen könnyed, vázas architektúrával — pontosan úgy, ahogy azt Felső-Olaszország későreneszánsz palotáinak udvaraiban is megtaláljuk. így egyértelműen látszik a Győrben dolgozó olasz építészek közreműködése — tevékenységükön keresztül az itáliai építészet közvetlen hatása mutatható ki. A kora-barokk egyházi művészet hasonlóan ezer szállal kötődik az olasz barokk építészethez; elég csak az egykori jezsuita — ma bencés — rendház monumentális épülettömegére, kevés, de erőteljes részletére emlékeztetni. A belső terek arányainak, felépítésének céltudatosságában, a súlyos és hatásos formákban, a tér mozgalmas szerkesztettségében és pontosan kiszámított fényjelenségeiben hatalmas erők és indulatok feszülnek, imponáló gazdagság és ugyanakkor valamiféle kimért, előkelő szépség és összefogottság. Az erős olaszos indítás után a barokk fokról fokra helyi vonásokkal gazdagodott, és ezzel egyidőben az osztrák hatások is erősödtek. Az érettés a késő-barokk győri építészet már sok eredetiséget mutat. Ismert például, hogy Witwer Márton karmelita barát-építész önálló „győri" iskolát teremtett, saját építészeti műhelyt hozott létre, mely ekkor már kevésbé befogadója, sokkal inkább kisugárzója volt egy új és friss szellemnek — hatása Dunántúl építészetében sok helyen kimutatható. Egészen más volt a helyzet az éppen csak szárnyait bontogató protestáns építészet esetében: a győri evangélikus templom építésze, Grossmann József, az Esterházyak architektora a francia koraklasszicizmus eszméit közvetítette alkotásában. A 19. század első felében — a kora historizmus építészetének kibontakozása idején — megint vezető szerep kínálkozott Győr számára. A bás-