Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

Göcsei Imre Gyor földrajza I/l. Győr földrajzi helyzete Győr a „folyók városa" , a „három folyó városa" a Kisalföld keleti felében a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. A legfontosabb tényező, amely a település kialakulását, fejlődését előmozdította, a Duna menti fekvése. A Duna mentén, annak jobb partján alakult ki az a fontos közlekedési útvonal, amely a Kárpát-medence középső részéből nyugat felé vezetett. Ez az útvonal a Duna jobb partján haladt, nemcsak azért, mert már a római uralom idején fontos útvonal kötötte össze Aquincumot (Budát) és Vindobonat (Bécset), hanem azért is, mert a Duna kelet-nyugati szakaszának ezen a részén a természeti viszonyok is kedvezőbbek voltak, mint az északi oldalon, ahol több nagyobb folyó ömlött a Dunába, ami kedvezőtlenül hatott a közlekedésre. A déli parton ilyen akadályt a Rába és a Rábca torkolata jelentett, amit egy helyen, Győrnél kellett csak leküzdeni. A többi területen az árvízmentes teraszok és Győrtől nyugatra az ugyancsak árvízmentes magasártér előnyösen hatottak a közlekedésre. A Mosoni-síkság mintegy 4-6 m-rel fekszik magasabban a Hanság mocsaras felszínénél, és megfelelő terepet nyújtott a közlekedés számára. Ez az útvonal Hegyeshalom után már a parndorfi-fennsík ópleisztocén teraszán haladt és Petronellnél érte el újra a Dunát és ennek partján haladt tovább Bécs felé. Ezt az előnyös földrajzi helyzetet látszólag csökkenti az a tény, hogy Győr nem a Duna főága, a Nagy-Duna vagy Öreg-Duna mellé, hanem annak egyik mellékága, a Mosoni-Duna mellé települt. Ez a hátrány azonban csak látszólagos, mert a dunai hajózást egészen a szabályozásig (1886-1894) a Mosoni-Dunán, más néven a Győri-Duna-ágon bonyolították le. A szigetközi Duna rendkívül elfajult medre morotváival, mellékágak, holtágak, szigetek, zátonyok labirintusával a szabályozás előtt alkalmatlan volt a hajózásra. Az előbb említett okok miatt a szárazföldi útvonal sem haladhatott a főág mellett a Szigetközben. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett akadályt. A két folyót ez a főútvonal csak a dunai torkolatánál léphette át, ami szintén hozzájárult, hogy itt település jöjjön létre. Az útvonalon található természetes, de leküzdhető akadályok tömörülést, csomópontot hoznak létre. így válik természetes közlekedési csomóponttá Győr is. A kelet-nyugati főútvonalból már a római korban itt, Arrabonában (Győrben) ágazott ki a Hanság déli szegélyén Scarbantia (Sopron) felé vezető, a Rába vonalát követő Savaria (Szombathely) - Graz - Itália, a Pannon-