Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TIMAFFY LÁSZLÓ: Szemelvények Győr néprajzából

vizsgát kellett tenni. Aki levizsgázott, abból lett legény. Az újonnan levizsgázott legénykét ünnepélyesen avatták be. Ez az avatás nagyon régi céhes hagyomány volt, ünnepélyesen fogadták maguk közé a céhlegények az ifjú gyereket. A legényavatás a céhekkel ugyan elmúlt, de nagyon érdekes, hogy a környékbeli falvakban, sőt országosan is, a falusi lakosság is átvette a céhektől a legényavatás szertartását, és a mai 70-80 év körüli öregek nagyon szívesen elmesélik, hogyan is körösztülték be őket a legénycéhbe. A mi vidékünkön Dunaremetén, még a mai napig is minden évben bekörösztülik azokat a legénykéket, akik arra alkalmasak. Kiket lehetett bekörösztülni a legénycéhbe? Csak azokat, akik együtt bírták a munkát a legényekkel. Nem kortól függött, volt, akit már 17 éves korában bekörösztültek, volt, akit 19 éves korában is nehezen fogadtak be maguk közé. Legénypróbát köllött tenni. A céhes világban a molnárlegényeknek ladikkal meg köllött kerülni egy szigetet, vagy a zsákokat ladikkal kivinni a malomba a házhajóra. Ott segíteni kellett, — bizony zsákolni is kellett tudni —, kis létrán fölvinni a malomba a teli zsákot, a liszteszsákot pedig visszaszállítani a gazdának a kocsihoz, aki várta, hogy megérkezzen a lisztje. Először köllött egy „legénykörösztapát" fogadni. A legények közül a legszimpatikusabbat, — vagy akivel már jó barátságban volt —, megkérte, hogy legyen a körösztapja, ő aztán elvállalta. Valamilyen ünnepen, legtöbbször Űrnapja után volt a fő céhes molnár ünnep, „avatták be" a legényeket. De farsang farkában, azaz húshagyó kedden is nagy körösztülő nap volt. Tehát azokat, akik megértek erre, akkor bekörösztültek. Minden céh legényeinek megvolt a maga kocsmája. Itt Győrben nem a belvárosban, — mert a városban nemigen engedtek céhes legényeket kocsmázni, lármázni —, hanem Újvárosban és Szigetben voltak azok a vendéglők, ahova a céhes legények jártak mulatni. Az inasgyereknek még a kocsma tájára sem volt szabad menni. A kocsmárosok céhes inasgyereket nem szolgáltak ki. A céhes legények között mindig volt tizedes, aki leste a kocsmákat is, és ahol tilosban járó legénykét találtak, azt megbüntették. Hogyan? Dunaremetén például megcsinálták, hogy akit tilosban megfogtak, megbüntették. Mert lányos házhoz sem volt szabad járni. Akit tilosban fogtak, egy ökörigát, vagy egy létrát körösztbe raktak az ajtó elé, és akkor a tizedes beintett, hogy „Gyere ki suttyó, aki tilosban vagy". A kis suttyónak ki köllött mászni az ökörigán vagy létrafokán körösztül a szobából. A tizedes meg várta és a korbáccsal addig ütötte a fenekit, ameddig ki nem mászott. Akit többször fogtak tilosban, még télen is megfürdették a vályúban odakinn. Nem csoda, hogy alig várta az a kis suttyó legényke, hogy ő is bekerüljön a legények közé. Várta a kocsmaajtóban,