Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

5. A népesség létszáma, összetétele, műveltsége, közéleti aktivitása Az 1920. évi népszámlálás idején Gyó'r lakosságának száma 50.036 fő volt. A következő, tíz év múlva tartott népszámlálás idején, tehát 1930ban a városban 50.881 fő élt, a lakosság száma tehát gyakorlatilag stagnált. Győr 19-20. századi történetében ez az első olyan időszak, amikor megállt a város lakosságának a növekedése. A háborús emberveszteséget tovább növelte a béketermelésre áttért hadiüzemek leszerelése, létszámuknak jelentős csökkenése. A megélhetés reményében a háború évei alatt a távolabbi vidékekről ide vándorló, vagy katonai úton kirendelt munkások tömege hagyta el Győrt. A 20-as években a területi változások okozta problémák és az infláció miatt a munkanélküliek száma a területi változások okozta problémák és az infláció miatt a munkanélküliek száma megközelítette az 5000 főt és családtagokkal együtt az ellátatlanok számát a törvényhatósági bizottság 11.200-ban állapította meg. 1920-1930 között a természetes szaporodás 3,8 %, tehát pozitív, azaz többen születtek, mint ahányan meghaltak. A népesség száma ennek ellenére alig nőtt, ami azzal magyarázható, hogy a Győrből elköltözők száma ebben a periódusban meghaladta a Győrbe beköltözők számát, vagyis a vándorlási különbözet (1880-óta először) negatívvá vált (-2,1 %). Az I. világháború a szociális feszültség legfontosabb levezető szelepe az Amerikába való kivándorlás volt. Ez a szelep 1920 után lényegében elzárult, az USA törvényhozása nagyon megnehezítette a külföldiek bevándorlását. Hova mennek tehát az emberek ? Néhány százan külföldön, elsősorban Kanadában, Belgiumban, Franciaországban, Törökországban találtak átmeneti munkalehetőséget. Ez azonban a munkaerő-fölösleget korántsem tudja felszívni, ezért a Győrött egzisztencia nélkül maradók zöme a környező falvakba költözött ki. Míg a nagyvárosban 1920-1930 között a népesség tényleges növekedése 1,7 % volt, addig Bácsán 42 %-kal, Börcsön 27 %-kal, Csanakfalun 43,8 %-kal, Győrszentivánon 18,0 %-kal, Kisbarátfalun 28 %-kal, Nagybarátfalun 14,4 %-kal, Nagyécsfalun 44 %-kal, Nyúlfalun 18,5 %-kal, Öttevényen 18,3 %-kal, Ménfőn 23,8 %-kal nőtt a lakosság száma. 1930-1941 között Győr lélekszáma már közel 7000 fővel gyarapodott (1941-ben 57.044 lakost számláltak össze.) Ekkor már érezhető a hadikonjuktúra hatása. A vallási megoszlásnak a két világháború között különös jelentősége volt. Győrött az országosnál (63,8 %) lényegesen magasabb a katolikusok (73,9 %), az izraeliták (5,1 % helyett 10,6 %) aránya, kisebb a reformátusoké (20,9 % helyett csak 5,8 %). Győr püspöki székhely, egyházi szellemiségű újságokkal, Dunántúli Hírlap, Győri Katholikus Tudósító, Evangéli-