Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

A Vagongyár átlagos munkáslétszáma 1929 1123 1930 1064 1931 623 1932 465 1933. okt. 17-ig 224 Győr legnagyobb nehézipari üzeme új gyártmányokkal kísérletezett. Ekkor honosodott meg a speciális teherautók és traktorok gyártása, valamint a textilipar térnyerésére való tekintettel szövőgépek, textilipari alkatrészek előállítására is berendezkedtek. Ezek azonban nem voltak igazán sikeres termékek, ti. a külföld sokkal olcsóbban és jobb minőségben termelte ezeket a cikkeket. Egyedül a textiliparban nem tapasztalható termelés-visszaesés, ti. a válság éveiben tovább folytatódott a külföldi termékek hazai piacról történő kiszorítása, ezért ez az iparág a fogyasztás visszaesése ellenére is növelni tudta a kibocsátását 1929-1933 között. Ebben az ágazatban az 1931-ben bevezetett kötött devizagazdálkodás okozott nehézségeket, mert ettől kezdve valutához (és ennek révén tengerentúlról származó nyersanyaghoz) időnként nehéz volt hozzájutni. 4. A válságból való kilábalás és a II. világháború A válságból való kilábalás a 30-as évek közepén indult el. A Cardo Bútorgyár pl. már 1934-től kezdve jelentős angliai megrendelésekhez jutott, 1936-ban újra indult a Meiler Olajgyár, 1939-ben a Kohn olajgyár. A Vagongyárat — több más vasipari üzemmel egyetemben — 1934-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vette meg és ezzel már 1935-től megindult a gyár termelésének háborús vágányokra való állítása, ami igazából 1938-tól, Darányi 5 évre tervezett, ám két év alatt megvalósított, éppen Győrben meghirdetett 1 milliárd pengős hadsereg-fejlesztési programja után vett igazán nagy lendületet. A Vagongyár ugyanis 1939-40-től kezdve óriási állami megrendeléseket kapott (különösen az autó és a repülőgéposztály). Győrött Túrán harckocsikat, Botond terepjárókat, Rába-Maros katonai teherszállító autókat gyártottak. A gyár új részlegében, a repülőgéposztályon a Messerschmitt 109-es harci repülőgép testét, az ún. sárkányt készítették, a motorokat másutt gyártották. A hadikonjuktúra hatására a győri