Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

Hegyeshalom vasúti fővonal villamosítására. Az első menetrendszerinti Kandó-villanymozdony vontatta vonat 1934. október 23-án futott be a győri pályaudvarra, ami nemcsak a győri, hanem az ország vasúti közlekedésének történetében is fordulópontnak számít. A felső vezetékeket a bánhidai centrale látta el árammal. A teljes Budapest-Hegyeshalom villamosított vasúti vonal ünnepélyes átadására 1935. július 24-én került sor. A város Iparcsatornával, kikötővel, dunai hajózással is rendelkezett. A vízi szállítás volumene ennek ellenére nagyon alacsony, ami részben arra vezethető vissza, hogy a Mosoni-Duna a somosi gázlónál nagyobb uszályok számára gyakran járhatatlan volt, valamint a győri kikötő technikai berendezése, raktárháza elavult, a kikötő partkiképzése pedig rossz volt. A városon áthaladó tranzitforgalom már a két világháború között is jelentős lehetett, erre következtethetünk abból, hogy 1930-ban Győrött 19 benzinkút üzemelt és az eladott üzemanyag mennyisége a vidéki városok közül itt volt a legnagyobb. Győrött 1927-ben 110 személyautó, 65 motorkerékpár és 25 teherautó futott a kereken 37 km hosszú városi útvonalakon. A gépjárműsűrűség tekintetében Győr Budapest után a 2. helyet foglalta el. Ennek ellenére a helyi közlekedés legfőbb eszköze ekkor még a kerékpár, amiből 3730-at tartott számon a statisztika. A helyi autóbuszközlekedés a Győri Altalános Közlekedési Vállalat (vagy más néven Staar Autóbuszüzem) jóvoltából 1926. augusztusában két kocsival vette kezdetét. Ez a vállalkozás indította el 1928. február 15-én a háború utáni első két taxit is a városban. Később a buszok száma 5-re nőtt, és 1927-től fokozatosan kiépült az autóbusz-közlekedés a környező falvakkal. (Az első világháború előtt, alatt többször felvetődött a városi villamos, troli kiépítésének ötlete is, de az útvonalak vezetése miatt ez kivitelezhetetlen volt.) A helyi közlekedés máig legnagyobb gondja abból adódik, hogy a várost középütt ketté szeli a tranzit vasúti- és közúti pálya. A város két felének összekötéséhez emiatt hidakra lesz szüksége. Az 1928. évi városrendezési tervpályázatok némelyike a vasút, közút kitelepítésével akarta a problémát enyhíteni. Egy tervező egészen extrém javaslattal állt elő: helyezzék a várost kettészelő vasúti pályát egy 20 m széles, 4-5 méter magas töltésre, amelyen kellő számú átjárót építhetnének. A vasút és közút kitelepítése a háború utáni rendezési tervben is felmerült. Győr kereskedelme a csúcspontot ekkor már meg sem közelítette, de évi 3000 db-os ipari sertéshízlalása, gabona- és állatkereskedelme továbbra sem elhanyagolható jelentőségű.