„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett
Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett nakerületi központ volt, amelynek székhelye a Szigeti Külvárosban az úgynevezett Stock-féle házban volt, amelyet eredetileg Fonyó Sándor nagyprépost 1762- ben magának építtetett.13 A betegek ellátását és gondozását az 52. sz. Ferenc Károly főherceg 16. sz. Lussignan és a 27. sz. Strassaldo gyalogezredek egészségügyi részlegei biztosították.14 A 8. sz. tábori főkórház eredetileg 28. számú kórház volt Zombor és Székesfehérvár15 csapatkórházait is vezetve. A sebesültek tömeges Pécsre szállítása után azonban az előtte megszűnt pesti 8. sz. csapat főkórház szerepét vette át, Székesfehérvár pedig a pécsiekét, ahová szintén sok sebesültet szállítottak.16 A várostól délre eső tábori főkórház mellett a város legnagyobb épületeit vették igénybe. Ezek az ápolási helyszínek mind a városfalak övezte belvárosban találhatók, s a katonák ideszállítása előtt a legszükségesebb munkálatokat elvégezték, akik közül Huber János ácsmester és Piatsek József építőmestert kell kiemelnünk. Az építőmester a Pálos Kolostornál végzett komoly átalakítási munkákat, s még a templom főhajóját és a sekrestyét is kórteremmé alakították át. De a kolostor folyosóin is helyeztek el ágyakat, akár a főtéri gimnáziumi épületben is.17 Az előkészületekről az egykori városi levéltáros alapos feljegyzései ezt rögzítették: „A betegen fekvő franciák befogadására kijelölt épületekben a helybeli iparosok lázas sietséggel végezték az átalakításokat. Huber János ácsmester a lyceumban (ő maga ex-Paulinerklosternak18 mondja) a lépcsőháznál az összes folyosókat hat dupla ajtóval elzárta olyképpen, hogy nagy ajtószárfákat állított föl, ezekre keresztbe kis gerendát fektetett, melyre azután a kőművesek a hézagot kitöltő csekély falazatot rárakták. Gäszler József gölöncsér az így elzárt folyosókra új kályhákat állított be, az első emeleti folyosókra például három darab új vörös (máz nélküli) kályhát egyenkint 25 forintjával, a második emeleti folyosókra négy új vörös kályhát 25 f[o]r[in]tjával darabját, ami világosan mutatja, hogy nemcsak a szobákat tömték meg betegekkel, hanem a folyosókat is. A kereseti kimutatás szerint Gäszler az első emelet 4., 7., 9., 11., 12. és 13. számú helyiségeibe összesen hat fénymázas új kályhát adott, darabját 35 forintért, tehát tíz forinttal drágábban, mint a folyosóbeli vörös kályhákat: az 1., 5., 6. és 8. számú termekben a meglevő kályhákat csak kijavította, darabját másfél forintért. A második emeleten a 12, és 14. szobákba jött új kályha, a 4., 5., 6., 9., 11. és 13. számú helyiségekben az ott talált régi kályhák kijavíttattak. Érdekes a lyceum földszintjének 1. sz. helyisége, mert Gäszler ebben egy hatvan forintos tengerzöld, hatalmas terjedelmű új kályhát (körkemencét) állított föl." Összehasonlítva ezt a tételt Huber ácsnak alább következő ama tételével, mely szerint a lyceumi templomot is kórteremmé alakította át, arra a meggyő13 Cserkúti, 1906/a. 14 NAGY, 2002. Benne a konkrét hivatkozás: TAKÁCS-TAKÁCS, 1961. 226-227. 15 Vízi, 2001. 68-73. 16 Cserkúti, 1906/b. 3. 17 Cserkúti, 1906/a. 2. 18 A feloszlatott Pálos Rend Kolostora. 91
