„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Lukácsi Zoltán: Napóleon a magyar katolikus prédikációkban

dani, és mit kell tennie, ha Isten segítségével kiszabadul az ilyen „galibanők" látogatása alól.36

Az ostromot és a megszállást a városban túlélő győri püspök, Vilt József (1736-1813) aranymiséjén 1811-ben Jordánszky Elek (1765-1840) hosszasan utal szentbeszédében a két évvel korábbi eseményekre, sőt idézi a püspök levelét is, amelyben az ostrom után beszámol a történtekről: „Értem itt azt a' kegyetlen ostromlást, amely két esztendővel ez-előtt mintegy örvényes szélvész, ezt az egész Várost, ezt a Fő Templomot, a' Nemes Káptalant, és a' mi kegyes jubileu- mos Püspökünket, meg-rettentette, körül-fogta, el-borította. Halljuk, mit írtt nékem erről mindgyárt akkor a' mi Püspökünk: „Ki-állottam, úgymond, Isten' kegyelmével az ostromot egy álló hétig. — Az én residentiám, a' mellyből még Június első napján ki-költekeztem, leg-alább 150 vas golyóbist el-nyeltt. Tűzbe lobbant a' mellette-való Királyi élésház, s onnan terjedett azonnal a' tűz az én épületeimre, 's azokat a' toronynyal együtt meg-emésztette. — Egy hétig laktam a' pintzében, azokkal a' kik menedék helyt kerestek nálam. Képzelheted magadnak a' félelmet, szorongatást, 's a't. hordó vóltt asztalunk, deszkákon az ágyunk Az Úr Irgalmassági, hogy abban a' hoszszú haldoklásban meg nem- emésztettünk, mert el-nem-fogytak az Ő könyörületességi."37

Pongrátz István mezőörsi plébános 1828-ban mondott hálabeszédet a székesegyházban azért, hogy „Győr városa s vidéke a francia ostrom alatt nagyobb kárvallástól megszabadult".38 Valószínűsíthető, de még nem bizonyított, hogy a csata (illetve inkább a felszabadulás) emlékezetére évente tartottak hálaadó szentmisét Győrött. Az viszont látszik, hogy az események után 19 évvel is elevenen élt a csata emléke, és hogy a szerencsétlenség ellenére mégis szerencsésnek mondhatták magukat. Beszédét arra alapozza, hogy Isten a vétkek miatt küldte ostorul az ellenséget, és kegyelmes irgalmassága miatt mentett meg bennünket tőle. Ugyanakkor keményen elítéli a franciák bűnét is, „az irtóztató pártütésnek bűnét, mellyet az ő megvakúlt bölcseitől eltántoríttatott Frantzia Nemzet, az igazság, a' törvény, a' hatalom, az oltár, a' thrónus, maga az emberiség ellen a' vad szabadságnak, és féktelen egyenlőségnek csalfa ürügye alatt inditott, és számtalan ártatlanoknak végtére tulajdon koronás királlyának vére gyilkos kiontásával megtetézett".39

Beszéde első részében hosszasan felidézi az ostrom menetét. „De hol kezdjem festeni a' rajzolatot? Láttátok e' Nemes Városnak érdemes Polgári, magatok láttátok az említett esztendő Juniussának 13-kán érkezni a' fáradt Sereget, és nyomában az űző ellenséget; láttátok délutánni két óra után villogni a' hartzolók markában a' kardokat, füstölögni az ágyukat, és láttátok a' sebesekben a' nyomorúságot, a' kínokat, mellyeket bajnokinknak a' csata osztogat. Azonban még

Lukácsi Zoltán: Napóleon a magyar katolikus prédikációkban

36 PFKK BK79/2,15-16.

37 IORDÁNSZKY, 1811.

38 PONGRÁCZ, é. n. A beszéd alapján feltételezhető, hogy Pongrácz ismerte Hohenegger munkáját.

39 Pongrácz, é. n. 7.

83