„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Lázár Balázs: A magyar nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai
Franciák Magyarországon, 1809 A győri csata után a nemesi felkelő haderő nagy része a komáromi sánctáborban állomásozott. A döntő, wagrami csatát követő július 11-i znaimi fegyver- szünet23 után az itt tartózkodó Ferenc császár és király előszeretettel tartott szemlét az inszurgensek felett, megtekintette kiképzésüket, amelyre ezúttal már bőségesen volt idő. József nádor naplójának július 24-i bejegyzése szerint az uralkodó megparancsolta a visszatérést a német szolgálati nyelvre, mivel a magyar vezényszavakat idegennek, kacifántosnak és nem elég nyomatékosnak értékelte. Ráadásul a románok, szerbek, szlovákok és ruszinok sem értik. A nádor viszont lebeszélte erről a lépésről Ferencet, azzal az indoklással, hogy a magyar szolgálati nyelvet törvények írják elő, a tisztek ugyan gyakran nem tudnak magyarul, de a legénység nagy része viszont a németet nem érti; illetve József érvelése szerint nem érné meg a nyelvügy miatt elégedetlenséget okozni a magyar közvéleményben.24 Van példa arra is, hogy a nemesi felkelő tisztek törekedtek a szabályzatok használatára. A Vas megyei 5. gyalogoszászlóaljnál gróf Erdődy Károly ezredeskapitány, zászlóaljparancsnok elrendelte, hogy „a gyakorlócédula német kommandó-szavaira a Regulamentumból keressenek alkalmas magyar vezényszavakat, s ezentúl ezzel exercírozzák a katonákat."25 Az utolsó nemesi felkelés záró díszszemléit november 17-én tartották Székesfehérváron, Ferenc császár és király, illetve József nádor előtt.26 Ezen eseménnyel lezárult egy középkori eredetű intézmény több évszázados történelme. A nemesi felkelők hazatértével szabályzataik is a könyvtárak eldugott polcaira kerültek. Mivel e műveknek sem előzménye, sem folytatása nem volt, lassacskán a feledés sorsára jutottak. Kétszáz évvel később az utolsó inszurrekció centenáriumára és a magyar nyelv évének alkalmából adta közre a Nap Kiadó szöveghű formában a nemesi felkelés szabályzatait e sorok írójának gondozásában. Ezzel a magyar katonai nyelv egyik legfontosabb emléke és egy fontos történeti forrás vált az érdeklődők számára könnyebben hozzáférhetővé.27 Forrás- és irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források MÓL Magyar Országos Levéltár (Bp.) N 29. Regnicolaris levéltár. Acten des General-Feldzeugsmeisters Da- vidovics » Vízi, 2005.50-64. 24 JNIIII. 599., 604. 25 Veress D., 1987.244. “ Vízi, 2010. 27 LÁZÁR, 2009. 72
