„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
D. Négyesy László: A kecskeméti nemesség az 1809. évi nemesi insurrectioban
D. Négyesy László: A kecskeméti nemesség az 1809. évi nemesi insurrectioban • nemes Varga József, 26 éves, nős, gyermektelen gyalogos katonánál (aki atyja nemesi iratait mutatja elő, a vármegyében még nem publikáltatta nemességét) (1. tized), • nemes Bodacz István, 21 éves, nőtlen, kerékgyártó segéd úgy lett gyalogos katona, hogy nem is kért tőle az összeíróbiztos nemesi igazolást (a család a nemességét 1810-ben publikálta) (6. tized), • nemes Bozai Ferenc, 38 éves, nős, három gyermek eltartásáról gondoskodó csizmadiát az összeíróbiztos gyalogosnak minősítette. (Az összeírt a Vas vármegyétől származó nemesi bizonyítványát mutatja elő az ösz- szeíráskor.) (2. tized) • nemes Devossa András, 29 éves, nős, két gyermekét nevelő csizmadiát az összeíróbiztos gyalogosnak minősítette. (Az összeírt Liptó vármegye nemesi igazolását mutatja fel azzal, hogy az nincs publikálva.) (1. tized) Ezt a helyzetet igazolja továbbá, hogy az összeíróbiztos felkereste Nemes András 49 éves, nős, gyermektelen ügyvédet (1. tized), továbbá nemes Varga István özvegyét Veres Borbálát, akinek három kiskorú gyermeke volt, és egy háztartásban élt a vejével, a 26 éves, nős, két kiskorú gyermekét eltartó Csukás Jánossal (2. tized). Az összeíróbiztos a helyszínen tudta meg a nyilatkozatokból, hogy az ügyvéd, és Csukás János vő nem nemesek! Összefoglalva a vizsgált eseteket két megállapítást teszek. Az első megállapításom, hogy a kecskeméti nemesek ebben az időben nemcsak teljesítették a királyi és az ország védelmére vonatkozó kötelességüket, de e kötelességen túl is anyagi áldozatokra vállalkoztak, hogy az előkelőbbnek és hatásosabbnak tekintett lovas katonaként teljesítsék e kötelezettségüket. A másik megállapításom az, hogy a kecskeméti nemesek közül azok, akiknek a nemesi igazolása hiányzott, s ennél fogva az összeírást visszautasíthatták volna: nemesi állásukat nemcsak a béke idején, de háborús időben is büszkén vállalták. m. Az egyes tizedek összeírásait most abból a szempontból vizsgálom meg, hogy milyen szociális helyzetet, milyen társadalmi mobilitási helyzeteket lehet felismerni ebben az összeírásban. ( A megvizsgált esetek kis száma alkalmatlan arra, hogy azokat %-ban fejezzem ki!) 1 1. tized: (Ez volt Kecskemét mai belvárosa.) Összeírva 30 családfő (vagy özvegy nő). A 30 családfő háztartásaiból összesen 20 nemesi felkelő összeírására került sor. A nemesi felkelők közül 11 fő földműves vagy földműves család fia volt, közülük egy jobb módú nemes fia lovas katona, két kevésbé jómódú nemes két fia szintén lovas katona lett úgy, hogy mindketten kérték, a fegyveres szolgálat alatt az államkincstár fizesse lovaik ellátását. A 39
