„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tordai Rita: Amikor a császár nem a csatatéren hódít. Napóleon és a nők
Tordai Rita: Amikor a császár nem a csatatéren hódít. Napóleon és a nők tartozott — a következőképp fejezte ki sajnálkozását: „Valamennyi francia herceg közül csak benne lakozott bátorság és nemes lélek".51 A botrány keltette feszült, már-már ellenséges közhangulat odáig gyűrűzött, hogy Napóleon kénytelen volt számításba venni egy újabb, ellene fellépő koalíció lehetőségét — ami, mint ismeretes, nem váratott sokáig magára. Azt természetesen nem állíthatja senki, hogy ennek Enghien kivégzése volt az oka, de azt igen, hogy ez is hozzájárult, főleg pedig kiváló hivatkozási alapot teremtette ennek létrejöttéhez. A fiatal és életerős férfiú halála olyan visszhangot váltott ki, amely a világ- irodalom remekművei között is említésre került, konkrétan Lev Tolsztoj Háború és békéjében. Tolsztoj regényében utalt arra, hogy Enghien hercege és Napóleon annak idején „közösen birtokolta" a fiatal és tehetséges színésznő, mademoiselle George testi bájait, sőt egy alkalommal össze is találkoztak, amikor is a hercegnek alkalma lett volna megölni Napóleont, így később „vesztét tulajdon nagylelkűsége okozta."52 Ha ez így volt, feltételezhetjük, hogy Napóleon részéről a kemény politikai elhatározás mögött némi férfiúi hiúság is rejlett. Összegzés írásomban igyekeztem képet adni arról a különös (de korántsem ismeretlen) 19. századi világról, ahol — úgy fest — minden férfinak volt szeretője, és minden nő csalta a férjét. Nagy vonalakban megismerhettük azt a szövevényes kapcsolat- rendszert, ami Napóleont a szebbik nem képviselőihez fűzte. Tizenéves kadétis- kolai tanuló korában ugyan még sikerrel ellenállt a Brienne-i „nimfák" csábításának, hiszen azt vallotta: a férfi katona, aki érzelgősségre nem alkalmas. Később a gyakorlatban számtalanszor cáfolta e kamaszos hozzáállást, egy szép nő látványa sem hagyta hidegen, főleg akkor, ha politikai terepen is előnyt kovácsolhatott a viszonyból. A történelem során a nőknek a politikára mindig befolyásuk volt, így nem merészség kijelenteni, hogy Napóleon briliáns módon ötvözte ezt saját mentalitásával, sőt a tétel meg is fordult: a politika mindvégig hatást gyakorolt Napóleonra és a nőkhöz fűződő viszonyára. Ám ha nem is láthatunk bele az egykori hadvezér és császár szívébe- lelkébe, egy dolgot — a legfontosabbat — tudunk leszögezni: Napóleon is férfi volt. Hadd idézzem zárásként egyik megállapítását a szebbik nemre vonatkozóan: „Nők! A legnagyszerűbb ajánlattevők közé tartoznak. A hatalom az, amit szeretnek. Ez a legjobb afrodiziákum — akárcsak számomra. Megszerzem, majd el is felejtem őket."53 Nyilván nem véletlen, hogy legalább egy pletyka erejéig egy magyar hölggyel is hírbe hozták a nagy hódítót: Győrött él egy „legenda", 51 Manfred, 1981.300. 52 Tolsztoj, 2005.1. köt. 10. 53 Napóleon és a nők. www.mult-kor.hu/cikk.php?id=306 http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=306 Az e cikk által bemutatott munka: HlBBERT, 2002. 151
