„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban, 1809 dítható értékeiket kocsira rakva, illetve gyalog a biztonságot nyújtó Blumenthal külvárosba, a mezőkre, illetve szőlőhegyekre menekülni, ahol az éjszakát eltöl- tötték. Több épület a becsapódások miatt sérült meg. Ez lett az este fél tizenegy és a hajnali négy közötti ágyúzásnak az eredménye. A tűzszünet idején a tüzeket sikerült teljesen eloltani. Másnap este kilenckor azonban ismét megszólalt a francia tüzérség és további károkat okozott, ennek a sáncokban az osztrák hadsereg közbeavatkozása vetett véget.53 A vesztes wagrami csata után a hídfő és a város további védelme értelmetlenné vált. Károly főherceg északnak, Znaim felé hátrált, ahol július 12-én fegyverszünetet kötött. Az egyezmény értelmében meghúzott demarkációs vonal szerint Pozsony is francia megszállás alá került. Július 14-én, miután az osztrák hadsereg kiürítette a hídfőt és a várost, bevonultak a franciák. így itt a francia megszállás kb. másfél hónappal rövidebb ideig tartott, de ezt súlyos háborús pusztítások előzték meg. A megszállás alatt különösen nehéz volt a franciák ellátása Pozsonyban, hiszen a vármegye gyakorlatilag háttér ország nélkül maradt, a fegyverszünetben meghúzott demarkációs vonalon túlról pedig nem lehetett semmit beszerezni, mert az osztrák katonaság minden élelmiszert visz- szatartott. A szomszédos Moson és Győr vármegyék esetében sem volt köny- nyebb a helyzet, mert itt is ellátási gondokkal kellett megküzdeni. Végül a szorult helyzetben levő pozsonyiak egy kiskaput használhattak ki, amit Bianchi tábornok ajánlott nekik, ugyanis saját szükségletre mindenki behozhatott a meg nem szállt területekről vágóállatot.54 Ezt kihasználva az ellátási nehézségek némileg enyhültek. Befejezés A félévig tartó francia megszállás 1809. november 20-án ért végett, az utolsó francia is elhagyta Magyarország területét. Ebben az időszakban a spanyolországi és Bécs környéki hadiesemények mellett az ország az európai érdeklődés középpontjában állt. A megszállt területek a szabad királyi városokkal súlyos terhet voltak kénytelenek a francia hadsereg féléves jelenléte során elviselni. A pénzügyi nehézségek rendezése évekig, néha évtizedekig tartó problémát okozott. A katonák ellátása, a kivetett hadiadó előteremtése pénzügyileg megterhelő, a beszállásolások pedig emellett még sok kényelmetlenséggel is jártak a lakosok számára. Az ország lakosságának gondolkodására komoly hatással nem volt a megszállás. Csupán néhány ember várta tőlük a polgári átalakulást és reformokat, nekik azonban csalódniuk kellett már a győri ütközet után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a franciák nem folytatják az előrenyomulást Pest-Buda irányába. A francia császárnak nem voltak konkrét tervei az országgal, még 53 Uo. 1809. június 30.523-524. 54 Krisch, 2009.219. 79
