„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Beke Margit: Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus esztergomi érsek

Franciák Magyarországon, 1809

rokonok jelenlétében Tatán, a plébániatemplomban gyászmisét tartott, ezután a tetemet átszállították Esztergomba.25 A papság és a nép hosszú sora mellett az érseki várba vitték a Mária Terézia-féle Szent István templomba. Az esztergomi kanonokok, a főszékesegyházi főesperesség, a szomszédos plébániák is megjelentek. Amikor az új bazilika munkái megkezdődtek és a Szent István templomot lebontották, akkor Károly Ambrus földi maradványait átvitték a vári templom oldalán lévő, Szent Ignácról nevezett, volt jezsuita templom kriptájába, ahol nagy pompával temették el egyházi, világi előkelők és a család részvétele mellett.26 A halotti pompához használt castrum doloris tervét And(r)ásy József készítette copf stílusban, amely a pozsonyi megemlékező szentmise alkalmával volt felállítva a templomban. A mű azt bizonyítja, hogy a gyászravatal itt felszabadul a félelemkeltő, eddig szokásos halálfejes ábrázolás hatása alól és megszelídül. A copf stílusú, egyiptomi stílusjegyeket viselő szfinxek és gúlák inkább a piramisok maradandóságát sugallják. A timpanonról a zöld kalap címertakaróként hullik a főhercegi palástra és címerre. A gyász fekete szövete helyett a li- la/vörös színű drapériát alkalmazzák.27

A vízivárosi templomból a készülő esztergomi bazilikába Károly Ambrus tetemét 1850. augusztus 27-én vitték át. A gyászravatalt a magyar katolikus püspökkari tanácskozás alkalmával állították fel, amikor megjelentek Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Erdély és a Vajdaság egyházmegyéinek püspökei.28 A bazilika altemplomában lelt nyugalomra az ifjan elhunyt hercegprímás. A család Giuseppe Pisani modenai szobrásszal carrarai fehér márvány síremléket készíttetett számára, amelyet eredetileg a kriptában helyeztek el. A gazdagon vésett, ezüstbetűkkel kirakott síremlék megrongálódott, majd a bazilika Szent István oltáránál nyert elhelyezést.

Az érsek finom műízléssel rendelkezett, amelyet szobor-, festmény-, rézmetszet- és pénz gyűjteménye bizonyított. Esztergomi érsek, kancellári tisztségénél fogva rá hárult a nemesi címerek kiállítása és expediálása, amelynek kötete fennmaradt.29 Az esztergomi kincstárban megtalálható a róla elnevezett kehely és misekannák tálcával, bécsi rokokó úrmutató, 18. századi miseruha, valamint kerek ezüstérem.30 A portré olajfestmény a Keresztény Múzeumban található. A kehely az augsburgi Johan Jakob Vogelhund munkája 1717-ből. Aranyozott, ezüst, trébelt jelentekkel és gyémánt, smaragd, zafír, rubin, türkiz, topáz, gyöngy drágakövekkel díszített, talapzata hatszögű, lábán Krisztus elítéltetése, tövissel koronázva, Veronika kendője, angyalok által emelt oszlop és kereszt,

25 EP, 1809. szeptember 3. 601.; szeptember 15.421.; szeptember 19. 629-630.

26 katona, 1779-1817. 545-546.; EP, 1809. szeptember 19. 629-630.; BEKE, 1992/b. 67.

27 Vö.: BEKE, 1992/a. 17.

28 Edvi Illés, 1928.171.

29 PL Acta Prot. Nr. 75. Sub archiduce et archiepiscopo Carolo Ambrosio expeditae sunt armales anno 1808.

30 LEPOLD, 1942.82. sz., 83. sz., 84. sz., 92. sz., 259. sz.; CsÉFALVAY, é. n. 38.-39. sz.

44