„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában 15-én átadta a jelentést, a kitörés és az ellenség hátában való harctevékenység tervét József nádornak, aki erről a bátor hőstettről naplójában is megemlékezett.72 Jókai Mór „Meskó körútja" regényes leirása is megörökítette Széchenyi István hőstettét, de azt tévesen bátyjának, Pálnak tulajdonította, miszerint „De Meskónak alvezéreivel megállapított terve nem ez az egyedül lehetőnek kínálkozó menekülési út volt; hanem egy másik, amely képtelenség. Keresztültörni az ellenség harcvonalán, s aztán egy óriási vargabetűvel körülkerülni az ellenséges tábort, s úgy jutni el Komáromba a derékhadhoz. Ezt a tervét tudatta is a nádorral. Az üzenetvivés is egy hőstett volt. Széchenyi Pál [István] gróf vállalkozott rá. Egy sandolinon, egyedül indult el az éj sötétjében a Dunán Komárom felé, a franciáktól megszállt partok alatt végig, üldöztetve naszádosok, lövetve előőrsök által; de szerencsésen megérkezett a nádorhoz. Az éj beálltával Meskó tutajokból hidat veretett a Rábcán keresztül, s elől-hátul a lovasságát és az ágyúit, közepette a gyalogságát menesztve, átmenekült észrevétlenül."73 Rédvary István Győr és a magyar insurrectio című munkájában az ifjú gróf, akit tévesen „huszártiszt"-ként emleget, tettét így írta le: „Meskó elhatározásáról József főherceget — aki akkor a Komáromig visszavonult főseregnél tartózkodott — írásban értesítette. A jelentést a 18 éves Széchenyi István gróf főhadnagy vitte el kalandos körülmények között. Kétevezős kis csónakon leereszkedett a Rábcán és a győri Duna-ágon. (előzőleg a jelentést tartalmazó papírtekercshez egy követ erősített, hogy azt a vízbe ereszthesse, ha netán a francia fogságba esés veszélye környékezné.) A francia előőrsök a partról rálőttek, sőt csónakokon utána is eredtek; egy golyójuk rést ütött Széchenyi ladikján, amelyet a fiatal huszártiszt nagy üggyel-bajjal tudott betömni."74 Széchenyi István főhadnagy bátor tette szerepel Kisfaludy Sándor, Értei alezredes és Voith őrnagy hivatalos emlékirataiban is.75 Június 15-től gróf Széchenyi István főhadnagy ismét a nemesi felkelés vezérkarában teljesít szolgálatot. A győri csatáról saját élményei és a főhadiszálláson hallott álláspontok alapján az a véleménye, hogy a franciák vesztesége kétszer annyi volt, mint az egyesített hadseregé, amely a legnagyobb rendben vonult vissza. A csatavesztésnek egyedül, bár többen közülük bámulatos bátorsággal harcoltak, az ellenség erős tüzé- ben sohasem volt és harcolt inszurgensek az okai. Bár azt elismeri igazságnak, hogy nem kívánhatja senki sem, az újonnan szervezett felszereletlen és kiképzetten felkelő csapatok a legnagyobb gránát- és ágyútüzet kiállják. Jelentős sikernek tartotta, hogy Meskó tábornok csapatai Voith őrnagy terve alapján a csata után sikeresen kitörtek a sánctáborból, és portyát kezdtek az ellenség hátában.76 Az ifjú főhadnagy jól értesült volt és ez lehetővé tette számára, hogy a különböző 72 Domanovszky, 1925-1944. II. köt. 505. 72 JÓKAI, 1860.153. 74 RÉDVAY, [1943] 118. 72 HL VI. 4. 1810:13/28.,35.,37.; Kisfaludy, 1931. 133-134.; SZÉCHENYI, 1896. 27-29.; VlSZOTA, 1943. 88-89. 76 MNL OL SzCsL. I. k. 9. sz. II. cs. 39. sz. 33. föl.; SZÉCHENYI, 1896.12-13. 29
