„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Winkler Klára: A Pándzsa patak átjárhatóságának rekonstrukciója (1809)

Franciák Magyarországon, 1809

képtelenségnek tűnik itt híd nélkül átkelni lovassággal. Még gyalogságnak is nehezen lehetett áthidalható.

Az utolsó szelvényt a majortól délre készítettük, ahol még két patakmeder található. Lovasság számára ismét gyakorlatilag áthatolhatatlan, és a gyalogságnak is problémát jelent. A part meredeksége 80%, noha a partfal nem magas. Ezt a magasságkülönbséget azonban, hozzátéve a mocsaras terepet, itt is vehetjük akadálynak.

Összefoglalás

A kutatás eredményeképpen konstatálható, hogy a jelenlegi állapotokkal szemben a Pándzsa ártere széles volt (a határok ma is megállapíthatók), a patak több helyen kanyarogva, nehezen követhetően folyt. Ezt bizonyíthatja az, hogy a lovasság minden esetben a hidakhoz volt kötve, máshol nagyobb erőkkel átkelni lehetetlen volt. Az egyik legkiemeltebb helyen, a majornál valószínűsíthetőleg akkor is két patak volt, mint azt a térképek és terepi adatok tanúsítják. Itt még a patakokon két hidat, vagy egy összefüggő, hosszú hidat feltételezhetünk a csata idején. Mivel a majorhoz közelebbi árokban is folyt víz, az a mocsár területét is növelhette, mint láttuk. A majornál végzett geodéziai mérések megvizsgálása után kiderült, hogy ha két patak volt és híd vezetett át rajtuk, akkor a patak és a major közötti távolság csak mintegy 70 m. Ez további kérdést vet fel, mivel e szerint a csata ideje alatt az átkelés és a mozgás 70-80 m-es körzetben zajlott a major fala és a patak között. Ez nagyon kis távolságnak számít. Főleg, hogy ezen a részen a part széle meredek volt, és a mozgások jórészt az útra korlátozódtak. Talán ez is alátámasztja azokat az írott forrásokat, hogy a majorba való behatolás inkább délkeletről történt. Reméljük, hogy ez a vizsgálat segítséget nyújt a további történeti kutatásokhoz.

Végezetül szeretnék köszönetét mondani a terepi- és talajvizsgálatoknál nyújtott segítségért Füleky György intézetigazgatónak (MKK Környezettudományi Intézet), a talajtani térképek beszerzésénél nyújtott segítségért Pásztor Lászlónak (MTA TAKI GIS Labor), a térképészeti és térinformatikai szakmai segítségért Winkler Gusztávnak (BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék).

290