„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Winkler Gusztáv: A győri sánctábor kutatása
Winkler Gusztáv: A győri sánctábor kutatása gálát irányát (a sáncvonal kisméretarányú korabeli térképvázlata ekkor még nem állt rendelkezésünkre). Mivel az (1) és a (2) elemek egymás mellett, az autópálya egyazon oldalán helyezkednek el, ezért felmérésüket egyszerre hajtottuk végre. A térinformatikai rendszerünkbe való beillesztés céljából alapponthálózatot készítettünk, majd geodéziai eszközökkel szintvonalas térképet mértünk. A terep megszemlélése alapján mikrodomborzatos felmérés készült, mivel a magasságkülönbségek kis mértéke miatt csak a 25 cm-es szintvonalköz hozott értékelhető eredményt, aminek legfőbb okaként a folyamatos mezőgazdasági művelés adható meg tekintettel arra, hogy már a 19. század közepén is szántó- terület fekszik itt, az erődítések (térképi) meglétének legkisebb jelei nélkül. A felmért területet jól meghatározta az infra felvételeken látható lepusztított vonal és (2) erőd. A legtöbb munkát az (1) számú erőd adta. Az általunk felmért, elemzésében kissé zavarosnak tűnő szintvonalrajz akkor válik egyértelművé, ha feltesszük, hogy az objektumot később (1848-ban) átépítik egy másik rendszerben. Ugyanis míg 1809-ben itt biztosan délkeleti irányba nézett a fő védvonal (észak felé északi irányba), addig később nagy valószínűséggel átváltott egy nyugati fő irányba a továbbiakban megemlített úgynevezett Miskai halom mentén épített erődhöz kapcsolódva. Az eredmény a 3. ábrán látszik. A folyamatos vonal a Napóleon ellen épített, valószínűleg kettős objektumot jelzi. Ennek a tagolt rendszernek az oka az lehetett, hogy a kérdéses erőd emelt ágyúállásként funkcionált két irányban is, valamint a rendszer sarkán, esetleg támadható pozícióban helyezkedik el. Magát az erődöt két oldalról mocsár vette körül, amire a későbbiekben még részletesen kitérünk. A (2) számú objektum és az ettől északra elterülő rész felmérése és értelmezése lényegesen könnyebb volt. A mikrodomborzatos terepfelmérés eredményeként ugyanis egy törtvonalú sáncot, és ebben két, pontosabban már meg nem határozható alakú erődöt sikerült lokalizálni (4. ábra). Ezek a védművek (ágyúállások) szervesen kapcsolódnak az (1) erődhöz, egymástól való távolságuk megfelel a kor hatásos pásztázási távolságának (legalábbis kartáccsal). Egyébként a védvonal párhuzamosan fut a tőle kb. száz méterre húzódó mocsártól, így jól kihasználva a terep adta lehetőségeket. Problémát jelenthet a vonaltól mintegy háromszáz méterre található Miskai halom, mert ez magasságilag uralkodik a környezetén. De a források alapján legalábbis ekkor még ezt nem vonták be a védelmi rendszerbe. Mivel a terep teljesen nyitott, beavatkozástól mentes, csak a déli felén történt nagyobb mértékű átalakítás a Rába töltésének építése miatt, ezért elfogadtuk ezt az eredményt a rekonstrukció végleges eredményének is. Ez a megjegyzés azért fontos, mert a később hozzánk eljutott térképvázlaton itt egy sűrű, nagyméretű bástyaszerű elemekkel bíró láncolat létezett volna [2]. Ezt a helyszín egyáltalán nem támasztja alá. A (2) erődtől délkeleti irányban húzódó záró sáncszakasz ma már egyáltalán nem kutatható, hiszen a Rába szabályozásával, az új meder kialakításával teljesen elpusztult minden a védelmi rendszerre utaló nyom. Pedig érdekes lenne a Rábával történő kapcsolat kiépítettsége, tekintettel a kiterjedt mocsárvidékre. 281
