„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Pandula Attila: Tarsolyok, tarsolyhasználat az utolsó nemesi felkelések idején

Franciák Magyarországon, 1809

nemesi felkelőinek tarsolya vörös volt, ezüstszegély díszítéssel. A Zala vármegyeiek arany szegélyű, sötétkék tarsolyt hordtak.2

Korábban a körmendi herceg Batthyány-Strattmann gyűjtemény őrzött különféle, az utolsó nemesi felkelések időszakából származó eredeti tarsolyokat.3 Pl. (az 1791. évi nemesi felkelés idejéből való tarsolyként tartották nyilván) a következő darabot: „Tarsoly" (nemesi felkelő). A tarsolyfedélen arany hímzéssel a stilizált Szent Korona alatt, babérágak között elhelyezett F II (FRANZ II) uralkodói monogrammal. A tarsoly az 1791. évi nemesi felkelés idején szerepelt.4

Körmenden az 1797. évi nemesi felkelés idejéből származó tarsolypéldányok is fellelhetők voltak. Az egyik példány vörös szattyánbőrből készült. A tarsolyfedél vörös papírral volt befedve. A tarsolyfedél körben arany paszománnyal volt díszítve. Közepén — arany hímzéssel kivitelezve — egy kör alakú, saját farkába harapó kígyó által övezett Szent Korona ábrázolás szerepelt.5 A másik tarsoly — amelyből két egyforma példányt állítottak ki — a korabeli, rendszeresített törzstiszti huszártarsoly volt. A tarsolyfedél közepén, császári korona alatt F II (FRANZ II.) uralkodói névjellel, alatta — a szokásos — haditrófeumokkal. A tarsolyfedél — a közismert — gazdag díszítéssel ellátva.6 Egy másik hasonló — egykor Körmenden őrzött — törzstiszti tarsoly, az 1800. évi nemesi felkelés idején volt használatban.7

Bács-Bodrog vármegyében, az Odry alispán elnöklete alatt ülésező vármegyei állandó bizottság 1797. június 8-án ült össze. Meghallgatták a Bécsből visz- szatért Mészáros tábori biztos jelentését, az ott vásárolt hadiszerekről. A jelentésben 400 db tarsoly is szerepelt. Ezek akkori, darabonkénti ára 5 forint 13 krajcár volt.8

1800-ban is fegyverbe szólították a vármegyei nemesi felkelőket. A hagyományoknak megfelelően a felkelés vezetését a nádorra ruházták. Az országot négy kerületre osztották: dunáninneni, dunántúli, tiszáninneni és tiszántúli. Külön kontingensekbe sorolták az erdélyi és a horvátországi felkelőket. A magyarországi kerületekben összesen nyolc lovas ezredet és két lovas osztályt szerveztek. A dunáninneni kerületben két huszárezred alakult: a pesti és a pozsonyi. A dunuántúliban: a Vas megyei és a székesfehérvári. A tiszáninneniben: a Nádor- és a Zempléni-ezred, illetve a borsodi lovas osztály. A tiszántúliban: a szatmári és a bihari ezred, illetve a Békés-Csanád-Csongrád megyei lovas osztály.9

2 SÁGVÁRI-SOMOGYI, 1999. 91. A magyar nemesi felkelő lovasság — korabeli — sematikus egyenru- házata.

3 Pandula, 1994; PANDULA, 2008/a; PANDULA, 2008/b.

4 Pandula, 2008/b. 15.

5 SZENDREI, 1896. 6944. sz.

6 Uo. 463. Fénykép illusztráció.

7 Pandula, 2008/b. 15.

8 Dudás, 1906.136.

9 Zachar, 2000. 60.

236