„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet
János főherceget és törzsét. A győri csata előtti értékelésből ismerjük, hogy akkor is mindössze egy 12 ezer fős francia hadtest támadásával számoltak. János főherceg a Jellachich-hadosztály feladatául szabta a déli tengely védelmét. A védelem első lépcsőjében a Gógánfához érkezett 1. báni határőrezred állt, a második lépcsőt a Torna vonalának védelmére kirendelt csapatok alkották. A hadosztály zöme a Tüskevártői délnyugati irányban táborozott. Ez a három lépcső a tornai lovassággal együtt jelentős erejű francia támadás felfogására volt alkalmas, mivel a terep különösen jól szolgálta a védelmet a sok erdővel és párhuzamosan futó patakokkal. A hadsereg másik két hadosztálya a Tüskevár keleti oldalán létesített táborban tartalékban maradt. Ezeknek a csapatoknak kellett volna a Karakónál átkelőben lévő franciákat megtámadni. A főherceg terve nagyon ígéretesnek mutatkozott. Az asperni csata bebizonyította, hogy az átkelés közbeni támadás eredményes lehet. János főherceg a háború folyamán május 8-án a Piave mellett már próbálkozott hasonló tervvel, de komoly vereséget szenvedett, mivel a francia dragonyosok legázolták hadseregének centrumát.35 Hasonló tervet alkotott János Győrnél is, ahol a Pándzsa- patakon átkelő franciákat akarta megtámadni. Karakó-Tüskevár térségében a győrihez hasonló körülmények várták volna a harcoló feleket. János főherceg tervének megalkotásánál azonban nem volt eléggé körültekintő. Gosztonyi egyetlen jelentésére alapozott, amely pontatlannak bizonyult. Ráadásul nem gondoskodott a vati híd védelméről, ami állásának oldalba támadására adhatott lehetőséget. Alapvetően a karakói Marcal-átkelő, amely egy széles mocsáron átívelő, összesen öt hídból állt, alkalmasnak tűnhetett csapda állítására. De az események és Eugène hadvezéri ügyessége többszörösen mutatnak rá János tervének gyengéire, részbeni átgondolatlanságára. Francia oldalon a 9-i híreket, Colbert jelentését a nagy ellenséges táborról Eugène nem tudta megfelelően értékelni. Grouchy bizonytalan híreket adott, mivel a körzetében olyan megtévesztő mozgásokkal találkozott (Boxich ezredes menete a báni gyalogosokkal, Attems tevékenysége, a málha), amelyek elbi- zonytalanították. Eugène ezért úgy döntött, hogy másnap hadserege a sárvári állásban marad, amíg bizonyos híreket nem kap az ellenségről.36 Egyrészt csapatainak minden bizonnyal szüksége volt pihenőre, másrészt Colbert pontos információinak figyelmen kívül hagyásával elszalasztottá János főherceg csapatainak megverésére Karakó-Tüskevár között kínálkozó lehetőséget. A vati híddal szemben felvonult francia csapatok június 10-én 11 órakor indítottak támadást a híd ellen. A lovasvadászokhoz a badeni vadászzászlóalj katonái csatlakoztak és együtt vonultak fel a somogyi lovasok ellen. Pásztory ezredeskapitány időközben egy osztályra növelte a híd előtt álló csapatai számát, de még ez is kevésnek bizonyult. Belsővat falunál a franciák egy üteget állítottak fel (minden bizonnyal a badeni dandár fél lovasütegét), amelynek feNagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet 35 HOEN-VELTZÉ, 1908. 266-308., különösképpen: 279-281. 36 Du CASSE, 1859. 363-366. 207
