„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában „Kedves Széchenyi, nekem első kötelességem, hogy hazámnak szolgáljak, ezért elöljáróim utasításait pontosan teljesítenem kell. Kötelességem az, hogy a sánctábort a lehető leghamarabb elkészítessem. Ha erőm javát a számadással, az emberek megszámlálásával tölteném el, nem marad időm a lényeges teendőkre, s ekkor nem szolgálok hazámnak; azért Önt használom fel e munkára és a számadásra. Megbízom az Ön arcában és családjában, mert e családból senki sem követett el rosszat, sőt minden alkalommal bebizonyította, hogy kész az igaz ügyet szolgálni, s ha szükséges, kész a hazáért életét, vérét és vagyonát feláldozni!"39 E szavak után elővette a bankjegykötegeket, és számolatlanul átadta az ifjú grófnak, hogy fizessen ki mindent, ami szükséges. Egy hét múlva az alezredes magához rendelte Széchenyi főhadnagyot és utasította, hogy számoljon el. Ö elszámolt, és amikor a számlákat és okmányokat átadta parancsnokának, az az egész elszámolást kidobta az ablakon. A pénzkifizetésekre ezután is számolatlanul kapta a bankjegyeket és a maradékot számolatlanul vette vissza Értei báró. így tehát írta apjának, a számadás miatt nem jöhet zavarba, de kérte, amit elmondott, ne adja tovább senkinek, nehogy Értei bárónak e furcsa és szabálytalan eljárása miatt kellemetlensége támadjon. Megemlítette azt is, hogy ilyen elszámolási rend mellett könnyen szerezhetett volna magának 5-6000 forintot. Tiszttársai ajánlották is ezt neki, de nyilván csak tréfáltak vele, mert nem hiszi, hogy olyan gyengének tartsák, hogy ilyen ostobaságot elkövessen. Szülei gondoskodására gondolva, jelenti ki, hogy hiszen van neki elegendő pénze becsületes úton40 Az ifjú gróf apjának azt is megírta, hogy a sáncmunkák ideje alatt napi elfoglaltsága nagyon nehéz volt. A sánctábor építkezésének kezdetétől 14 napig nem alhatott naponként 2 óránál többet. Ráadásul minden második nap éjjel őrködnie kellett, hogy a víz duzzasztása alkalmával a sáncmunka meg ne akadjon. S amikor a sánctábor nagyjából elkészült, kijelölték mindenkinek a helyét, melyet védelem esetén el kellett foglalnia. E megerőltető munka mellett is mindenki jókedvű és senki sem fél az ellenségtől. A sánctábor jó védhetősége miatt kedvező összpontosítási hely a csapatoknak és nehéz akadály az ellenség számára. A 18 életévét még be nem töltött István megnyugtatta szüleit, hogy egészséges, de bevallotta, hogy erősen lesoványodott. Megköszönte a szülői gondoskodásként kapott 1500 forintot, melyen a maga számára megfelelő lovakat fog vásárolni. Széchenyi Ferenc gróf szokásához híven, május 16-án Pestről írt levélben kereste meg István fia parancsnokát, hogy egyengesse tiszti karrierjét. Értei báró, az idős törzstiszt, a győri sánctábor igazgatása közben, május 18-i válaszában a tekintélyes grófnak megírta, hogy nagyon meg van elégedve Istvánnal, mert minden feladatát jól és készségesen teljesíti. Ő maga is három gyermek atyja, így méltányolni tudja a nemesen gondolkodó, és három fiát feláldozni kész gróf nagylelkűségét. Istvánt büntetéssel fenyegette meg, hogy ha csak el nem rendeli, 39 Uo. «° Uo. 19
