„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
Franciák Magyarországon, 1809 és felderítőket sikeresen távol tudta tartani a gyalogság oszlopaitól, így az ellenséges hadvezetésnek fogalma sem volt, hogy mekkora francia haderővel kell szembeszállniuk. Ezt, a szakirodalomban eddig fel nem ismert tényt mindenképpen méltányolnunk kell János főherceg és Nugent ezredes teljesítményének vizsgálatakor. A nem várt csata Miközben a császári-királyi Belső-Ausztriai Hadsereg egyesült a nemesi felkelőkkel Tét és Győr alatt, a francia hadsereg is erősödött. Macdonald tábornok a Lamarque-gyalogos- és a Pully-dragonyos-hadosztállyal 13-án este Pápára érkezett. A lovasok már a győri csata elején beérkeztek a csatatérre, a gyalogosok azonban csak később. Egyik hadosztály bevetésre sem volt azonban szükség, mert a csatában a francia fegyverek győzelmét hozta a hadiszerencse.68 Eugène 13-án még arról írt Napóleonnak, hogy a 14-i mozdulatait az ellenségtől teszi függővé. Ha az az állásában marad, akkor haladéktalanul megtámadja. Ezt a levelet Napóleon csak 15-én kapta kézhez, ekkor reagált rá.69 Továbbra is kitartott amellett, hogy nincs híd Komáromnál, így új parancsot sem tudott adni, csupán a régieket erősítette meg. Napóleon tájékoztatta Eugéne-t, hogy Marmont Graz felé közeledik, és amint megérkezik, megrohamozza és elfoglalja a sok francia csapatot lekötő erődöt. Napóleon arról is tájékoztatta Eugéne-t, hogy a dunai átkelés előkészítése megkezdődött. A hidak elkészülte előtt négy nappal fogja Eugéne-t visszarendelni, aminek az lesz a következménye, hogy a Buda felé hátráló, tehát két nappal Eugène mögött lévő János főherceg nem vesz részt a döntő csatában. A császár leveleiben ekkor bukkan fel először ez a tétel. Ennek lett a következménye, hogy Eugéne-nek meg kellett akadályozni, hogy János Komárom mellett átkelhessen. Nyilván Napóleon itt nem állandó hajóhíd meglétére, hanem új híd verésére, esetleg csónakon, kompon történő átkelésre gondolt. A Belső-Ausztriai Hadsereg hadihíd-készlete még május közepén Itáliában Macdonald csapatainak kezébe került, de kizárni semmiképpen sem lehetett egy átkelési kísérletet Komáromnál, hiszen saját területen könnyedén lehetett hídverő alkatrészeket készíteni. A valóságban azonban Napóleon elképzelésével ellentétben Komáromnál állandó hajóhíd működött. Napóleon terveiben ekkor Győr és Graz bevétele szerepelt hangsúlyos helyen. Győr birtoklásával a Bécs alatti átkelés egy kiváló elővédet kaphatott az 68 GROUCHY, 1873. 33-36.; Bouchard, 1893. 122.; Louvat, 1889. 153-154.; CLÉRY, 1891. 119-139.; Macdonald, 1892.147.; Vaudoncourt, 1828. 349-372.; Souvenirs 599-601.; Gaillard-Fleuriot, 1899. 112-114.; Gerthoffer, 1890. 97-98.; Dessaix-Folliet, 1879. 199-200.; Du CASSE, 1859. 271- 285.; Histoire 42e. 326. Vö.: MARTINIÉN, é. n. és Martinién, 1909 megfelelő részeivel. 89 N20. 180
