„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején

Nagy-L. István: Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején hogy kicsúszhatott a támadás alól. Ha Eugène még 10-én hadseregét Mersén keresztül Pápa felé indította volna — amire a beérkezett hírek helyes értékelésé­vel lehetett volna esély — akkor Pápa alatt könnyedén szétverhette volna János seregét. Grenier csapatai a hadsereg gyalogságának több mint felét, egyben két legjobb hadosztályát is jelentették, nélkülük d'Hilliers egy hadosztálya (Pacthod) nem indíthatott támadást. Grenier vargabetűje Karakó felé lehetetlen­né tette ezt a hadműveletet. Napóleon ez esetben egyértelműen Győr bevételét rendelte el, amely — értékelése szerint — kiváló hadászati helyzetet teremt a fősereg számára a Dunán való átkelésre Bécs alatt. Karakó mellett 11-én heves utóvédharc tombolt.50 A magyar reguláris huszá­rok, nemesi felkelő lovasság és határőrgyalogság hősiesen tartotta magát a meg­megújuló francia rohamok ellenében. Colbert nem tudta kierőszakolni az átke­lést a karakói töltésen.51 A harcot végül az döntötte el, hogy Colbert egyik lovas­ezrede Kamondnál talált gázlót a Marcalon, majd oldalba támadta a hidat52 és töltést védőket, akikkel szemben az időközben beérkezett Durutte-hadosztály gyalogságának egy része is felvonult. A védők még ekkor sem omlottak össze, lépcsőzetesen, egymást támogatva, rendben vonultak vissza. Egyidejűleg Grouchy is támadást indított Gógánfán és Ukkon keresztül a Torna patak irá­nyába.53 A határőrgyalogság visszavonulását a lovasság ismételt rohamokkal biztosította. Ez az ütközet kiváló példája a könnyűcsapatok értékének. A kizáró­lag a Szent Korona országaiból kiállított csapatok kiváló vezérlet mellett meg­akadályozták a francia áttörést, amely könnyen katasztrófához vezethetett vol­na, majd rendben vonultak vissza. Érdekes módon Napóleon, aki mindig kritikus szemmel figyelte alvezérei működését, és Eugène katonai nevelésére komoly gondot fordított, nem rótta fel ezt a komoly hibát. Nyilván tudta, hogy az ő rossz instrukciója a sümegi csomó­pontról Eugène figyelmét is ebbe az irányba terelte, és nagyban hozzájárult a rossz döntéshez, illetve a részletek ismerete nélkül nem látta át a hadművelete­ket. Lauriston a badeni dandárral 11-én szállta meg a mersei hidat, miközben Montbrun lovassága is beérkezett, és Szalók felé küldött ki előőrsöket.54 A nap folyamán ezek többször összecsaptak a környéken járőröző felkelő lovassággal.55 Ezekben a napokban Napóleon már nem adott részletes utasításokat, levele­iben a Győr elfoglalása, mint hadászati cél meghatározásán kívül szinte már csak tájékoztatást adott Eugène számára a háború eseményeiről.56 A magyaror­szági hadműveletek szempontjából két dolgot kell kiemelni. Egyrészt Marmont 50 R[UGONVALVl] KISS, 1909-1911.1. köt. 123-129., II. köt. 48., 126-127.; CHEVILLET, 1906. 250-253. 51 THOUMAS, 1887. 232. 52 R[UGONVALVl] Kiss, 1909-1911. II. köt. 127. 53 Grouchy, 1873.31-32. 54 VlGNOLLE, 1901.1393. 55 Reisz T„ 2009. 293. 55 N16; N17. 177

Next

/
Thumbnails
Contents