„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
Franciák Magyarországon, 1809 nevezetesen aznap estig. Ez az elbizonytalanodás azonban nem tartott sokáig. Ezzel egyidőben az arcvonal többi részéről érkezett hírek szerint János serege 35 000 fő, amelyből 4000 lovas. Gyulay Zágrábban 7-8000 emberrel Marmont ellen készült, József nádor 7-8000 nemesi felkelővel Pápára indult János főherceg elé.35 Ezekkel a hírekkel bizonyossá vált, hogy az ellenség nem hajt végre Körmend mellett összpontosítást, hanem északkeleti irányba indult. A kérdés már csak az volt: vajon Győr, vagy Buda a cél? Eugène óvatosan ítélte meg a helyzetet. Felsejlett előtte a Pápa melletti ösz- szecsapás, de ez szerinte akkor lesz lehetséges, ha az ellenség elfogadja a csatát, és nem vonul vissza. Hadseregét ezért Sárvár mellett összpontosítja, amely kiváló pontot jelent a további üldöző hadműveletekre. Macdonald hadtestének a Graz elégséges körülzárására visszahagyott erők nélkül Körmenden keresztül kellett üldöznie Jánost. Napóleon június 9-én pozitívan értékelte a fejleményeket.36 Úgy gondolta, hogy akár Pápa, akár Győr alatt kerül sor csatára, Eugéne-nek elegendő erő áll majd rendelkezésére. A felderítő ernyőt is kiegészítette, Ovárra küldte Lasalle tábornok könnyűlovas-hadosztályát, amely szükség esetén Eugène rendelkezésére állhatott. Napóleon Sümegre tette a győri és a budai út kereszteződését. Ez az információ megnehezítette a francia felderítés dolgát, így túl nagy területen kellett keresniük János seregét. Mivel Eugène ismét szem elől tévesztette János főherceget, komoly felderítést rendelt el. Montbrun-nek, aki ekkor Győr előterében, Sövényháza és Enese körzetében tartózkodott, Pápa felé kellett indulnia. A Rábán való átkeléshez a tábornoknak egészen Pápócig vissza kellett vonulnia, és csak június 10-én tudott partot váltani. Sárvárról37 Colbert dandárának a Merse és Karakó melletti hidak felé kellett kibontakoznia.38 Grouchy, aki Rábahídvégnél kelt át a Rábán, Sahuc könnyűlovasaival keleti irányban haladt előre. Eugène 9-én semmi hírt sem kapott Grouchy tói, amely János főherceg seregének hollétéről szólt, pedig azt 9-én estére várta. Ez nem is csoda, hiszen János főherceg ekkor már a tüskevári táborban pihentette az éjszakai menetekben kifáradt csapatait, hátvédvonalát a Marcal mentén állította fel a gógánfai hídtól Karakóig. A francia lovasság Baltavárról Sümeg felé felderítve nem találkozott ellenséggel. Tehát a pontatlan francia információk, térképolvasási nehézségek és az erdős terep együttes hatására Grouchy rossz irányba rendelte el a felderítést. Ezidáig nem került elő információ arról, hogy a franciák milyen térképet használtak a magyarországi hadjárat idején. Lipszky térképe 1804 és 1808 között 35 Ell; E12. 36 N14. 37 Sárvár mellett június 8-án a badeni vadászok és Colbert lovasai utóvédharcot vívtak a hidat őrző nemesi felkelő és határőr csapatokkal. RjUGONVALVl] KISS, 1909-1911. II. köt. 48.; BODNÁR, 1897. 41. 38 AUBIER, 1891.186-187. 174
