„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
Franciák Magyarországon, 1809 Eugène Macdonaldtól és Ruscától viszont arról értesült, hogy Gyulay Ignác Horvátországból északi irányba halad, Tirolból Chasteler tábornok 6000 emberrel Körmend felé tart. Ez egyértelművé tette, hogy János főherceg Körmend mellett össze akarta gyűjteni minden erejét, tehát Napóleon második verziója látszott megvalósulni. Eugène ezért egy kombinált hadműveletet javasolt, ami már tényleg a napóleoni hadművészet „terméke" volt. Sopronból minden erejével Körmend ellen indul, Macdonald Grazból Körmend felé támad, míg Marmont Dalmáciából észak felé indulva János háta ellen nyomul. Eugène nem feledkezett meg a megfelelő biztosításról, vagy akár a helyzet megváltozásáról sem, mivel gondoskodott a sárvári felderítésről is. Napóleon június 7-én reggel28 lényegében jóváhagyta Eugène tervét, de annak óvatos és figyelmes megtervezésére szólította fel mostohafiát. János főherceg táborkari főnökének, Nugent ezredes képességeinek ismeretében a támadás Macdonald-lal történő összehangolására intett. Szerinte ha János felismeri, hogy két oldalról támadják, külön-külön próbál meg a két oszlop felett győzelmet aratni. Napóleon elismerő hangneme Nugent képességeiről mindenképpen figyelemre méltó, de a hadjárat eseményei alapján indokolatlan. Nugent valóban jó képességű tiszt volt, aki az 1809. évi itáliai hadjárat során bizonyította rátermettségét, de egyben a visszavonulás során alkalmatlanságát is. Magyarországi tevékenysége nem támasztotta alá Napóleon elismerő szavait. Napóleon óvatosságra intette Eugéne-t a támadás végrehajtásában is. Alapos felderítés után az ellenség állasainak megfelelő támadást kellett végrehajtani annak gyenge pontjai ellen, és ami a legfontosabb: Eugène összpontosítsa tüzérségét. A nap folyamán Szombathely alatt Grouchy visszaverte János főherceg Geramb alezredes által vezetett különítményét.29 Grouchy lovasságát Eugène Rádóc felé küldte felderítésre, és egyben gondoskodott az általa felvázolt, és Napóleon által jóváhagyott támadás végrehajtásáról. A dragonyoshadosztályt Eugène Rádócról Ikervárra rendelte, és a továbbiakban hadseregének főoszlopánál tartotta vissza tartalékban. A hadsereg gyalogsága 7-én és 8-án vonult át Szombathelyen.30 Napóleon 7-én arról tájékoztatta Eugéne-t, hogy Montbrun és Lauriston felvette az összeköttetést egymással, így Eugène felderítőlánca Graztól a Dunáig tart. Eugène jelentései alapján az eseményekből azt a következtetést vonta le, hogy János főherceg hadserege gyenge, különben megtámadta volna Macdonald-t. A fősereg mozdulatait a Duna három-négy nap múlva bekövetkező, és három napig tartó áradása legalább egy hétig lehetetlenné tette. Ezzel 28 N9. 29 Grouchy, 1873. 30-31. 30 Du Casse, 1859. 263-264.; Vignolle, 1901.1387-1391. 172
