„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)

Medgyesy S. Norbert: A Napóleon elleni Magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben

nosságában... című gyűjteménye Készűllj szép Magyar Nemesség... kezdősorral a vers 1., 2., 4. és 9. versszakait írta össze a maga szövegváltozatában, 1812-ben.37

Más, korabeli kéziratos énekeskönyvben nem leltünk nyomára az alábbi két költeménynek, amely szintén a Magyar énekek (1804) gyűjtemény történeti témájú versei közül való. Az első verset Erdődi Lajos írta Várad-Olasziban (ma Nagyvárad külvárosa), 1800-ban. A gall kakas itt is a francia sereg jelképe:

A Magyar Nemesi Insurrectióhoz Bihar Vármegyében

Zúg az új hír, kelly fel! Réműlly kakas szóra,

Ki gyalog álj talpra, ki pedig kapj lóra,

Díszes Nemesseggel, Szép Bihar Varmegye,

Vitéz fegyverednek esméretes jegye:

A Dühös Frantzia legédes pofáján

indully; s szerentsének repülj vitorláján!

Hűljön lábod alá a kakas taréjjá,

Tépd öszve fiait, mint ifiukét a héjjá,

Bizonyítsd, hogy körme vagy két fejű sasnak,

S' gégéjét szaggasd ki a kevély kakasnak.

Olly sikeres lészen az illy martzangolás,

Hogy nem hat füledbe több kukorékolás.

írva Várad Olasziban 1800 Erdődi Lajos.38

A Magyar énekek (1804) gyűjtemény következő éneke ugyancsak Szatmár vármegye nemességét bátorítja a 18-19. század fordulóján. A dal himnikus hangvételű: az első négy strófában Isten segítségét kéri a győzelemhez és a szerencsés hazatéréshez. A záró három versszakban tematikai törés látható, mert egy mitológiai utalásokkal tűzdelt szerelmes ének nyomait olvashatjuk. Csörsz Rumen István kutatásai szerint a dal eredeti változata ugyancsak az Énekes Gyűjteményben jelent meg, az 1801-re datált Második darab 9. szövegeként A' fel kelő Magyar Sereg címmel öt strófával, amely az alább közölt öt szakasznak felel meg. Majd az 1803-ban keltezett Énekes Gyűjtemény-kiadásban is szerepel a dal — a kezdősor sajtóhibájának javításán túl azonos szöveggel — 10. számmal; ezt követően pedig az 1823. évi edicióban ismét javítatlanul, 9. számmal. A Magyar énekek (1804) kézirat szövegváltozatában szereplő záró három strófa nem ehhez az inszurgens indulóhoz tartozik, hanem csak az egyező metrum és a nagy valószínűséggel azonos dallam miatt másolták ide.39 Csörsz Rumen István

37 Szirmay Mindenféléje. A Készűllj szép Magyar Nemesség... kezdetű dal Az Insurgensek éneke címmel a 30. számú költemény e gyűjteményben. Kiadta: KŐNIG, 1902. 68.

38 Magyar énekek. 54a.

39 A nótajelzések és az újonnan keletkezett szövegek összeépüléséről bővebben: Csörsz 2009.

131