„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Makai Ágnes–Szoleczky Emese: Ércbe vert emlék. Napóleonhoz fűződő érmek a magyar Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében

Makai Ágnes-Szoleczky Emese: Ércbe vert emlék

alkalmából alapkő-letételi érmek készültek; de érmek ajándékozása esküvői ceremóniák részét is képezhette. Sőt, ha a büszkeséggel mutogatott Éremverdét nevezetes vendégek — pápa, uralkodók — keresték fel, a szemük láttára készültek el a látogatásuk történelmi jelentőségét méltató emlékveretek.28

Denon tevékenységét az éremkibocsátás ideológiai és technikai síkon történő minél teljesebb megújításának szolgálatába állította, mindezt annak érdekében, hogy Napóleon dicső életművét — a kezdetektől — a lehető legkifejezőbb érmek népszerűsítsék és őrizzék meg a jövő számára. A nagy gonddal kialakított éremsor egyes darabjai nem mindig kronologikusan követték egymást. Előfordult, hogy egyes események érmészeti megjelenítése a „történelmi távlat" jegyében, hiányt pótolva, csak évekkel később realizálódott: az életműben Napóleon által is igen jelentősnek értékelt, 1796. évi montenottei csatát megörökítő veretet például 1813-ban készíttette el Denon.29

Mint minden, a napóleoni propagandát szolgáló intézmény, a Verde is szigorú cenzúra alatt állt. A készítendő érmek témáit Denon határozta meg és javasolta a művészeknek.30 Minden vázlatot, elképzelést, áttervezést ellenőrzött, s mindenbe beleavatkozott. Sőt, a színvonal emelése érdekében például az érmen szereplő épületeket neves építésszel előrajzoltatta, Napóleon előlapi portréját szobrásszal alkottatta meg. Az éremmetsző művészeknek tehát gyakorta effajta specialisták rajzai után kellett dolgozniuk, ami nem mindig volt ínyükre.31

Denon az Éremverde konzervátorául — gyártást vezető felügyelőjéül? — a svájci vésnököt, Pierre Drozt nevezte ki, aki precízen nyilvántartotta a munkavégzést.32 Napóleon általában tervrajzokat kapott megtekintésre, így eldönthet- te, a darab verhető-e, vagy sem. Az érmek jelentős részének előlapján ugyanaz, a megörökítettnek különösen tetsző, Andrieu alkotta Napóleon-portré szerepel.33

Az érmek tematikája igen szerteágazó. Nagyobb egységei:34

1. A Napóleon életével, tisztségeivel foglalkozóak: Első konzul (1799); Császárrá koronázás (1804); Milánói koronázás (1805); Szuverenitás adása, koronák szétosztása (1806); Esküvő Mária Lujzával (1810); Fia, a római király születése (1811); Napóleon Szent Ilona szigetén; Napóleon halála, hamvainak hazaszállítása (1840).

2. Hadjáratok, csaták, várak, városok bevétele, hódoltatása: Az austerlitzi ütközet (1805); Bécs, Pozsony bevétele (1805); A jénai csata (1806); Berlin bevétele (1806); Nápoly elfoglalása (1806); Hamburg megszállása (1806);

28 Zeitz-Zeitz, 2003.21.

29 Uo. 34.

s» Uo. 16.

31 Uo. 23.

32 Uo. 16.

33 Uo. 22.

34 Az alábbi felsorolás a Hadtörténeti Múzeumban őrzött darabokra épül.

109