Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Hardegg, a hadvezér

nappal később Pápán Nádasdi Ferenccel28 és az ott lévő tisztségviselőkkel értekezett a lehetőségekről.29 Végül úgy határozott, hogy Pálffy és Praun erőivel közösen október 11-én megkísérlik felmenteni az erősséget. A döntést megünneplendő ebédhez ültek, eközben jött a hír, hogy október 5-én éjjel a Veszprémbe rendelt had elhagyta a rábízott erősséget és elmenekült. Hardegg megjegyzése szerint ez nagy riadalmat váltott ki a Pápán állók között, ezért ott maradt lelket önteni beléjük.30 Emellett azonnal értesítette a kialakult helyzetről az Udvari Haditanácsot,31 amely levél csak október 8-án érkezett meg Bécsbe. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a haditanácsosok még október 7-i dátummal is a felmentés végrehajtására utasították az Oúráíokat.32 Hardegg igyekezett intézkedni Pápa megerősítéséről: az október 8-i dátummal küldött levelében egyrészt tudatta az Udvari Haditanáccsal Veszprém elestél, másrészt kérte, hogy a Veszprém vármegyei robotot Pápa építésére rendeljék.33

Ugyanezen a napon értesült Hardegg egy portyára kiküldött csata által elfogottaktól, hogy Szinán nagyvezír az előző napon körülzárta Palotát.34 Október 9-én megtudta, hogy az oszmán fősereg ugyan ostromolja az erősséget, ám nem löveti. Sárvárra, majd onnan Pápára ment, hogy tárgyaljon Zrínyi György országos főkapitánnyal35 és Huszár Péterrel36 a teendőkről. Győrbe visszatérve pedig Praunhoz és PálfFyhoz indult Komáromba. Ott értesült október 11-én az erősség átadásáról,37 így a másik két Obristtal immáron nem Palota, hanem — egy lehetséges ostromra számítva — Tata felmentéséről tárgyalt.38

Az elkövetkezendő napokban két kérdés tartotta lázban a keresztény hadak parancsnokait. Egyrészt nem tudták, hogy Palota elestét követően az oszmán fősereg merre veszi az útját. Győrben október 13-án Hardegg vezetésével Pálffy, Zrínyi, Nádasdi, Praun, Batthyány II. Ferenc és Bernhard Leo Gall39 ismét tanácskozásra gyűlt össze, ahol megpróbálták meghatározni, mit kellene tenniük, ha Szinán nagyvezír Tatát vagy Pápát kívánja megostromolni, esetleg egy nagy portyát tervez végrehajtani. Mivel nem ismerték az ellenség pontos helyzetét, három lehetséges forgatókönyvet is kidolgoztak:

• Biztos híradás hiányában Pálffy a hadaival Komáromnál száll táborba, ezzel fedezi saját végvidékét, de bármikor készen áll a Dunántúlra vonulni. A többi parancsnok pedig csapataival Győrnél állomásozik.

• Amennyiben biztos hír érkezik arról, hogy Tatát ostromolják meg az oszmánok, akkor a győriek Komáromhoz vonulnak, és az egyesült sereg megpróbálja felmenteni az erősséget.

28 Nádasdi Ferenc életéről lásd: Nagy 1987.; Pálffy 1997a. 269., 280.

29 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 125. Konv. A. föl.: 99r-109v; ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 190. föl.: 129v No.: 34.

30 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 125. Konv. A. föl.: 99r-109v

31 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 191. föl.: 123v No.: 49.

32 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 191. föl.: 123r No.: 41.; ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 191. föl.: 123r-v No.: 46.

33 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 190. föl.: 128r

34 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 190. föl.: 130r No. 50.

35 Pálffy 1997a. 269., 279.

36 Bagi 2020. 13-118.

37 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 125. Konv. A. föl.: 99r-109v; Palota ostromáról és feladásáról lásd: Ortelius 1602. 54v-55r; Tóth 2000. 139.; Istvánffy 2009. 129-130.

38 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 190. föl.: 130r No. 51.

39 Tevékenységéről a tizenöt éves háborúban lásd: Bagi 2011. passim.

8