Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Bécsi levéltári források
Minden, juhokkal rendelkező oláhtól be szokás szedni egy-egy bárányt ztronga néven. Ezeket [az adminisztrátor] vigye be a majorságba és használja arra, hogy szaporodjanak, és kitegyenek egy nyájat. A méhkaptárakkal rendelkező oláhok fejenként egy-egy kaptárát szoktak adni. Az így begyűjtött kaptárakat az adminisztrátor vitesse be a majorságba. Létezik az oláhoknál az éves adó egy fajtája, amit trotnidnak hívnak: minden jobbágy ad harminchárom pénzt, ezenkívül egyes falvak két borjút, mások egyet. Vannak olyan falvak is, amelyek száz mérő vajat és lenolajat vagy lenmagot fizetnek. Az adminisztrátor ezeket is használja fel a mi javunkra, és írja hozzá a számadáshoz. A legfontosabb jövedelmek közé tartozik a kilenced, amelyet az alattvalók a termények után mindenütt, néhol a bor után is fizetnek, az oláhokat kivéve. Az adminisztrátor tehát ezt is gondos igyekezettel és hű odafigyeléssel hajtsa be és őrizze meg. Van néhány hely, ahonnan tized is jár. Legyen rá gondja, hogy más területen is beszedje és összegyűjtse a tizedet, ha azt könnyen meg lehet oldani. Néhány helyen az alattvalók bizonyos kisebb adót is szoktak fizetni, aminek a neve fertőn, például Dobrán minden tehetősebb jobbágy fizet huszonnégy dénárt: karácsonykor hatot, Szent György napján88 hatot, Szent Mihály napján89 szintén hatot. Továbbá egy egésztelkes [integer] jobbágy két mérő, azaz egy fél köbölt kitevő zabot, egy féltelkes [medius] jobbágy egy mérőt, azaz negyed köbölt; még a zsellérek90 is, ha vetnek, fizetnek egy negyed zabot.91 Természetesen ezt a bevételt is a mi részünkre kell begyűjtenie az adminisztrátornak. Erdőd mellett három jó halastó található, ezeket sem szabad elhanyagolni, csak bizonyos időszakokban, amikor szokásos a használatuk effajta mellőzése.92 Mind a halastavakban, mind a Szamos folyóban fogott halakat el kell adni, és az adminisztrátor vezessen pontos számadást a halak eladásáról és az értük kapott árról. Az elhagyott halastavakat is helyre lehet állítani a jobbágyok munkájával vagy pénzért (aminek a mennyiségét a Kamara jóváhagyása határozza meg). A halászattal foglalkozó szatmári jobbágyok nem kötelezhetők rá, hogy a kapitánynak vagy bárki másnak [halat] adjanak, a megbízottaink előírása szerint. A nyestek, farkasok, rókák és más állatok bőrét, amelyeket a parasztok elejtenek, az adminisztrátor vegye meg a számunkra, és nagy haszonnal adja el, számot adva róla nekünk. Hasonlóképpen a nyestprémeket is [adja el], amelyek a máramarosi javakból jönnek bevétel címen. Amikor ezek a javak beérkeznek Szatmárra, hűségesen gyűjtse össze azokat, és adja el minél jobb áron. A kóbor állatok, bárhol is bukkanjanak fel a javainkon, bennünket illetnek. Mivel a kocsmáltatás [educillatio vini] szokása az egész országban általánosan elterjedt, és a rendes jövedelem egyik nemének számít, ezért ez a vár tartozékain az egész év során sehol sem megengedett senkinek, sem helyi lakosoknak, sem másnak,93 hanem kizárólag 88 Április 24. 85 Szeptember 29. 90 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. SzatLóczki 2020. 17. 91 A mértékegységet nem írja. Talán a féltelkes jobbágyok adóját fizették. 92 Szó szerint itt is elküldést, elhanyagolást (dimissio) ír, de szerintem arra utal, hogy nem használják őket, azaz nem halásznak belőlük. 93 A dőlt betűvel szedett rész marginális betoldás. 51
