Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Köszöntő
Ferdinand Graf von Hardegg 1549-ben született II. Julius Prüschenk Graf von Hardegg és Gertrud Gräfin von Eberstein hatodik gyermekeként. Már fiatal korában katonai pályára lépett, szolgálta II. Fülöp spanyol királyt Németalföldön, és IX. Károly francia királyt is. Az alsó-ausztriai tartományi gyűlés 1584. január 1-jén 30 vértes lovag parancsnokává nevezte ki, 1585 első negyedében beválasztották az Udvari Haditanácsba, majd 1589. szeptember 30-án kinevezték Szatmár Obristjának és parancsnokának. 1592. szeptember 1-jétől pedig a győri végvidék parancsnoka volt. Kortársai, vezetőtársai véleménye meglehetősen széles skálán mozog az alkalmatlanságát felrovótói a kiválóságát méltatóig. Az mindenesetre tény, hogy Győr tekintetében neve erős negatív felhanggal párosul, amiért 1594. szeptember 29-én a szabad elvonulásért cserébe feladta a várost a török sereg élén álló Szinán nagyvezírnek, ezzel komoly veszélybe sodorva az oszmán terjeszkedéssel szemben harcoló keresztény Európát. Áruló volt-e Hardegg, mint ahogy az a köztudatban él? A válasz nem egyszerű. Theodore Roosevelt azt mondja, „tedd, amit tudsz, azzal, amid van, ott, ahol vagy!“ Hardegg feladata az volt, hogy tartsa a győri erősséget az ellenséggel szemben - erre tett esküt. Hogy esküjét megszegte - kétségtelen. Áruló-e az, aki esküt szeg? - Olyan kérdés ez, amelyre nehezen adható egyszerű válasz. Mert végső soron mit tudott tenni, mi állt rendelkezésére ahhoz, hogy esküjét maradéktalanul betartsa egy körülzárt, ostromlott városban úgy, hogy a keresztény hadsereg tőle nem messze ott táborozott a Mosoni-Duna másik partján? Jelen könyvünket egy sorozat első kötetének szánjuk, mely bemutatja Hardegg életét a ma fellelhető forrásokon keresztül addig a napig, míg a Szinán vezette török hadsereg meg nem érkezett Győr alá 1594. július 31-én. Megismerjük hadvezérként, láthatjuk, miként illeszkedett az akkori magyarországi hadvezetők sorába. Nem tisztünk ítéletet mondani az ember felett. Inkább arra teszünk kísérletet, hogy minden elemét feltárjuk annak a történelmi eseménynek, mely sokként érte a keresztény Európát a 16. század utolsó évtizedében. A sorozat további köteteiben terveink szerint bemutatjuk az 1594-es győri ostrom történetét napról-napra, és ismertetjük a Hardegg ellen folytatott per teljes iratanyagát, valamint az általa írt naplót is. A kötet létrejöttében elévülhetetlen érdeme van Bagi Zoltán Péternek, aki a kor egyik legelismertebb kutatója és ismerője, valamint Győr Város Levéltára munkatársainak, akik e könyv születése felett is bábáskodtak, és számos olyan meg nem nevezett kutatónak, fordítónak, akik nélkül ez a vállalkozás nem lehetett volna sikeres. Nem kevesebb hálával tartozunk a Nemzeti Kulturális Alapnak a támogatásért, hogy ezt a kötetet könyv formájában az Olvasók, a győriek elé tárhatjuk, hiszen a források felkutatása nem csak időt, de anyagi ráfordítást is igényel. A Civilek Győrért Egyesület elnökeként büszkeséggel tölt el, hogy olyan emberekkel dolgozhattam együtt ezen a köteten, akik oly lelkesedéssel és elszántsággal kutatják Győr történetét, ahogy magam is. Győr, 2022. június 1. Kovács László
