Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592-1603. (részlet)
Martij kimentek az törökök belőle, kiért az budai pa(ssa fela)kasztatta az békét Budán érette, ki vörös bársonyban (volt). Ez alatt Zrínyi György, az Dunán túl ki ország kapitánya vala, Nádasdy Ferenczczel felvevék az vármegyéket, és ménének Berzencze alá; az török azt, Segesdet, (Szőnyt puszt)án hagyák és mind elégették. 4. Maij Mathias herczeg megszállá Esztergamot nagy kevélyen jött németekkel, vármegyékkel, és végbeliekkel; volt 35 ezeren. Az szőlőhegyek felől kezdte lőttetni a várat, honnan igen meredeken kellett azt ostromlani. Jól megtöretvén a várat, a hegyről alá a Duna mellé szállott a tábor, az álgyukat is oda hozták; az nagy várast akarták immár előbb megvenni. A ráczok, kik az nagy várasban voltak, egyik kaput éjjel megnyitották, és beütvén rajta, megvették az várast az keresztyének. Az várat is meggyútották, és fele igen elégett, eleség, porok is elégett benne. Az sz. Tamás-hegyen is az kastélt8 megvették az magyarok azomban ostrommal, és oda álgyúkat vontak, és az várat, az Vízvárast, kőfalát is innen és az várasbul földig letörék nagyhosszan, hogy lovon is bementek rajta az katonák; Sennyey Sándor, Nádasdy Ferencz hadnagya, fényes nappal lovon bement vala; valami gyalogok taraszkot is hoztak ki az várbul az törésen. Vala az királynak ez táborban egy kevély német gyalog hadnagya, Kurz nevő, 4 ezer német gyaloggal; ez nagy kevélyen azt mondja vala, hogy meg se törjék Esztergomot, ő csak lajtorjákon is megveszi az ő népével; voltak immár hat hétig alatta. Ez táborban Mathias herczeg vala főkapitán; ez oly engedelmes ember lön, semmi büntetést az táborban nem mívele, és ezokáért sok szántalan emberölések esnek vala; egy nap sem volt, hogy magyart nem öltek; paráznasággal, részegséggel, vendégséggel, kalmár-áruval, udvari pompával úgy annira rakva vala az tábor, hogy nem az sz. istennek de még az jámbor embereknek is iszonyú vala benne maradni. Az kapitányok, ha 10 órán az ételhez ültek, délután 4-5 órán részegen keltek fel az asztaliul, ki alunni ment, ki mulatni az mezőre. Mathias herczeg két hétig sem jütt ki az táborbul; öt-hat mérföldig mindenfelé az falukot, várasokat mind elpusztétották, az szegénységnek minden marhájokat, lovokat, barmokat elhordották pénz nekül, az mezőn vetéseket mind elkaszálták, az lovaknak adták, annakutánna az kévéket is szabadon hordották mint ellenségét, és az lovak alját is abbul vetették meg. Az hadakozó tanács vele vala az herczeggel, Ugnod Dávid,9 ki felette részeges ember vala, ez mellett két német kapitán, kik soha sem hadba soha nem voltak, (sem) törököt sem láttak, és Ferdinandus gróff a Hardek győri kapitán. Az magyarok az reménséggel, hogy isten országokat megszabadétja, az Fejérvár alatt való győzedelemhez is képest, nem szánák sem magokat, sem nagy költségeket. Az Dunán innen való vármegyéket, Pozsont, Nyitrát, Trincsint, Liptót, Turóczot Illésházy István futá, és inté őket. Az vármegyék is ezekhez képest, kik Pálffy Miklós kapitánsága alatt valának, felindulának. Az Dunán túl Vas vármegyét, Sopront, Zalát futá Nádasdy Ferencz. És így az urak, nemesek mind személyek szerént elmenének, minden portátul jobbágyoktul egy-egy puskást adának, úgy annyira, hogy volt 20 ezer magyar ott. Ezek előtt ország hadnagya volt Pálffy Miklós és Zrínyi György; Nádasdy Ferencznek fizetése volt 300 lóra és 300 gyalogra, mert az ország pénzt is adott vala az királynak minden kaputul fr. 3.10 De ez táborban herczeg után gróff Ferdinánd (Hardeket, az győri) kapitánt tette vala az herczeg, Ugnod tanácsábul, utánna va(ló főkapi)tánynyá. 8 Palánk. 9 David Ungnad Freiherr von Weißenwolf. 10 3 forint. 133
