Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája (részlet)

met vitézeket is nékie bocsáttatván, de még akkor sem lön szerencsésb kimenetele, mivel várasok vívására kevés eszközök nem annyira az időnek rövid volta vagy útnak nehéz volta, mint Hardegg tunyasága miatt egynéhány pár falkonyokon kívöl oda nem vitette­­nek volna. Azonközben az törökök gyakor álgyúlövésekkel, melyek szüntelen arányozás nélkül is kisütögettetnek vala, és éjjel-nappal égő tüzekkel az várast megszállatottnak, s magokat is az várassál együtt igen nagy veszedelembe forgatni megjelentik vala, hogy az budaiak s egyéb szomszédok felserkentetvén, az megsegítésére felindíttatnának. És mindjárt napenyészet felé, még az mieink sem szűnvén meg az vívástól, az várason kí­völ lévő más majort,12 melyben az beslia13 lovasok laknak, s az hadnak alája érkezése előtt pusztán hadtanak vala, felgyúták; annakfelette sok odagyűttetett kazal szalmára-szénára is tüzet vetének, mindazért, hogy azoknak messzére meglátszó lángjokkal az ő veszedel­meket társoknak megjelentenék; s minthogy az mieink is, kik minden szögölyöket, rejte­­keket s házakat, nem gondolván sokat az égéssel, keresgélni s feldúlni nem szűnnek vala, az tűz világánál arányozva megtaláltatnának. Midőn ilyenképpen bizontalan s kétséges hadakozással tusakodnának, Huszár Hardeggtől s az kapitányoktól egy taraszkot kévána, hogy odaküldenének, mellyel az várasnak kapuja lőttetnék. Kik, noha azzal az dologgal keveset használni látják vala, s tudnák, hogy ők az oly nagy erős kerített várasnak megvételére az vélek való hadi készülettel elégségesek nem volnának, mindazáltal azt kérésére meg nem tárták. Mely az gyalogok munkájával, sietség miatt nem várván arra való barmokat, vállokon odavonyattatván, az gyalogságnak nagyobb részét újonnan az város kerítésén s kapujára rohanni s puskákkal forgolódni, s öreg golyóbisokkal azt lőttetni hagyá. De az immár az az berekesztetett ellenségtől földdel s hanttal, s tölgyfák köziberakásával annyéra megerősíttetett vala, hogy még az öreg álgyú­­lövéseket is könnyen elállaná, s az mieinknek minden munkájok hiábanvalóvá tétetnék, s vissza kénszeríttetnének menni; és sokan elvesznének, kik közül Vessey József, Nádasdy Tamás14 ifjú legény lovas hadnagya s közel való rokona, midőn az gyalogokat szavával s példájával indítaná, általlőtteték, mely seb miatt két nap múlva meghala. Mígnem ezek viseltetnek, budai Haszon vezér, az nagy Mehemet vezér fia,15 az fejírvá­­riaknak veszedelmeken felindulván, s a fejírvári Izsák bégtől, kik az mieink hadát nem annyira vitéz embereknek erejéből, mint dísztelen parasztságnak sokaságából állani izen­­tik vala, szorgalmaztatván mindenfelé hamar követeket küldözvén, oly nagy gonddal és sietséggel hadat gyűte, hogy ötödnap alatt bizonyos számú nagy hadat szerzene, s maga mellé vévén kétezer gyalog jancsárokat, kiket Szinán Budáról megindulván otthagyott vala, s az több gyalogságot is az várakból kivivén, Fejérvárra sietve érkeznék az ő vejinek veszedelemből alkolmatos időben való kisegítésére. Immár Szent András havának16 első napja eljött vala, Huszár s az mieink kezdett dolgoktól meg nem szűnvén, midőn az kapitányok lovakon ülvén az városhoz nem messze egybegyű­­lének, s néki megizenék, hogy az hadakat az lövőszerszámmal együtt visszavinné s tovább hiába ne tusakodnék, s hogy másodnap megtérjenek, azt végezék. Ugyanazon időközben 12 Beslia nevű külső város. 13 Besli: a szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. Hegyi 2009. 362 14 Nádasdi Ferenc rokona, Vas vármegyei birtokos nemes. 15 Mehmedpasazáde Haszán budai beglerbég, Szokollu Mehmed nagyvezír fia. Gévay 1841. 17. 16 November. 113

Next

/
Thumbnails
Contents