Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)
A GYŐRI ÉS KOMÁROMI HAD KÖTÉLVERŐINEK CÉHPRIVILÉGIUMA
mert ezen a szent napon van a vásár, a város [színe] előtt mind a mesterek, mind a legények különbség nélkül a körmenettel vonuljanak és régi keresztény szokás és hagyomány szerint az itteni székesegyházban a zászlót tűzzék ki. Aki pedig a körmenttől nyomos indok nélkül távol marad, úgy a mester négy, a legény két font viaszt adjon büntetésül. Tizenegy. Pozsonyhoz és más helyekhez hasonlóan a piaci napokon, amikor az anyagot hozzák, egy idegen mesternek se engedjék, hogy vásároljon, amíg el nem ütik a tizenkét órát. A [kötélverők] közös ügyének hátrányára és zavarára szolgáló dolgokkal szemben azokat, amelyek a céhnek a javára és felvirágoztatására, valamint a jó rend előmozdítására szolgálnak, mindenkivel szemben jogosan alkalmazni kell, [és] ezen céh rendszabályait hasonlóan nem kevésbé ebbe bele kell vonni, értelem, illendőség és kegyesség szerint. Ezt követően immár úgy látom jónak, hogy elsődlegesen a kérelmezőknek a méltányos kívánságát teljesítve a céh rendszabályainak ezen gyarapítóit cikkelyeit minden korábbival együtt meg akarom erősíteni úgy és olyan módon, hogy ezeket a mesterek nem csupán minden pontjában és záradékában állhatatosan megtartsák és ezzel szembe ne cselekedjenek, hanem senki se kérdőjelezhesse meg [azokat]. Igaz tanúságtételként saját kézjegyemmel megerősítettem és függő pecsétemmel elláttam. Kelt Győrben, január 23-án, az 1708. évben. Siegbert Graf von Heister A [német-]római császári, valamint spanyol, magyar és cseh királyi felségének kamarása, fő építési igazgatója, General Feldmarschall-Leutnant)&,i7 egy dragonyos regiment Obristja és Győrnek, valamint a hozzá tartozó végvidéknek a kormányzója. Én, Gundaker, a Szent Német-római Birodalom althani grófja, Goldburg zászlós bárója, a murstetteni, a heitzingi, a freienstumuhli, zwendendorfi, halbenraini és flergei uradalmának az ura ezzel mindenki tudtára adom, amint a győri és a komáromi kötélverő mesterek tiszteletreméltó céhe előttem kérelemként előadott, beterjesztett és alázatosan kért. Gondoskodom arról, hogy az Ocsászári felségétől megszerzett, valamint az elődjeim által kiegészített és jóváhagyott rendtartást az ebben foglalt cikkelyekkel, előírásokkal és szabadságokkal együtt nem csupán megerősítem, hanem az említett céhet és ugyanannak a tagjait különösen pedig a kellemetlenségekkel szemben megvédjem és oltalmazzam, következésképpen ezeket a kellemetlenségeket megszüntessem és ezek által [a céhtagokat] ne engedjem károsítani. Mivel a mesterség rendszabályának a tartalmából láttam, hogy az irat minden illendő és kegyes dolgot tartalmaz, valamint a mesterek legalázatosabb kérése méltányos, így mindenkor készséges vagyok arra, hogy mindezen, oly nagy kárt, zavart és rendetlenséget okozó [dolgokat] megszüntessem, ezzel szemben pedig [azt], ami a közösségnek a leginkább javára, Isten tiszteletének és a jó rend megőrzésének a támogatására szolgál, lehetőség szerint elősegítsem és védjem. Mikor a kötélverő mesterek meglévő céhbeli rendtartásának cikkelyeit és szabadságát valamennyi pontjában és záradékában nem csupán megerősíteni és jóváhagyni akartam, hanem azzal el is rendelni, hogy az említett kötélverő mestereket megoltalmazzam és megvédjem, a kellemetlenségeket megszüntessem, és semmi módon ne engedjem megkárosítani és megterhelni [őket]. Hasonlóképpen a mesterek is kötelesek legyenek az említett céh szabályzata szerint hűségesen élni [és] mindenben azt szem előtt tartani. Ezáltal fenntartom magamnak és utódaimnak a jogot, hogy a mindenkori szükség és lehetőség szerint csökkentsem vagy akár meg is szüntessem a védelmet és a megerősítést, amelynek okmányára alant kézírásomat és függőpecsétemet tettem. Kelt Győrben, május 10-én, 1718-ban. Gundaker Graf von Althan 57