Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)

A GYŐRI GOMBKÖTŐK CÉHPRIVILÉGIUMA

selyemborítást kilenc pénznél különben adni. Kire nézve is, hogyha valamelyik céhünkben tapasztaltatik ezenfelül megint tilalomban, mindkét részről egyenlő büntetése minden engedelem nélkül, valahányszor tapasztaltatik, mindannyiszor egy forintot mindjárt letenni tartozik.

Az 1742. évben, szeptember hónap 5. napján

Horváth Gombkötő József uram céhmesterségben és az őkegyelme házánál több mester uramék, úgyjmint] Szalay György, Hakstek János esküdt uramék jelenlétében. Minekutána Gombkötő Kakacs Mátyás uram minden céh rendtartása, szokása, úgy annyira, hogy az articulusnak világos tartalma ellen a harmadik legényt megfogadni, műhelyben felállítani és vele dolgoztatni merészelt, és nem átallott más mesteremberek[ne]k nem kevés kárával és rövidségével, kitől őkegyelme ugyancsak bírói hatalommal elállíttatott és végtére ezen becsületes nemes céhnek meg is adózott. Kihez képest egyenlő vokssal és akarattal elrendeltetik, hogy mostantól nemhogy valakitől befogadtassék az oly [an], aki harmadik legény, de ha szinte jönne is az eddig alkalmazott mód szerint, se segítségül, se sorban senkinek ne adattassék és ne tartóztattassék, hanem műhelye nem találtatván egyenesen útnak bocsáttassék. Aki ebben ellenkezőt cselekedne, ebből [a tényből] kifolyólag a céhnek articulus szerint való büntetését minden engedelem nélkül szenvedje.

43