Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)
A GYŐRI GOMBKÖTŐK CÉHPRIVILÉGIUMA
Az 1681. évben, április 20. napján Gyurkovich Gombkötő Péter uram céhmesterségében adta be magát a becsületes gombkötő céhbe Komáromi Gombkötő István,49 megalkudván a becsületes céhvei harmincnégy és fél forintban ily feltétellel, hogyha valamikor az igaz pápista hitből más vallásra térne tehát, minden törvénybeli orvosságokat kirekesztvén a céhből kitehesse, akit az alku is követel. Az ide alább megírt személyek előtt, Bolla Szűcs Gergely50 és Bubeleni Szűcs Dávid51 uraimék előtt adott 20 forintot. Én, Komáromi István bizonyítom, különben nem cselekszem, hanem holtig megmaradok az igaz katolikus hitben. Az 1682. évben, június 7. napján Megadta [a] tizennégy és fél forintot. Az 1726. évben, február 24. napján A becsületes nemes céh Sely János52 uram céhmesterségében azt végezték közönséges akaratból és egyenlő voksból, hogy senki [a] gombkötő mesteremberek közül [az] övnek való szőrt vagy selymet himpellérekkel ne igazíttassa, aki benne tapasztaltatik, minden engedelem nélkül két forintokra megbüntetődik, valahányszor megtapasztaltatik, [a] céhmester pedig duplán. Az 1728. évben, november 14. napján Ez végződvén a nemes céhnek közönséges akaratából: hogyha valamely mesterembertől a legénye búcsúhét nélkül el akarna menni, tehát tartozik az olyan mesterlegény a nemes céh ládájába két forintot letenni; azt kivéve, hogyha már egyszer búcsúhetet szolgált és úgy egyezett az urával, hogy többször ne szolgáljon. Úgy nemkülönben, hogyha az ura is búcsúhét nélkül haragból a legényét elküldené, tartozik az olyan gazda is a nemes céh ládájába két heti bért letenni. Másodszor, ne legyen szabad sem vásár előtt, sem sátoros ünnepek előtt, úgy utána is két héttel a legénynek búcsúzni [a] felül megírt büntetés alatt, hogyha pedig oly mesterlegény találtatnék, aki ezen nemes céhnek végzése ellen rugadoznék és megtartani nem akarná, tartozik a nemes céh ládájába büntetésül egy társpoharat letenni. Az 1734. esztendőben, február 10. napján Nemzetes vitézlő Kovács György uram, privilegizált nemes Győr városa rendes bírája szóbeli parancsából a nemes győri gombkötő céh, ugyan említett Borosics Miklós54 uram házához összegyűlve némely mesterembereknek fogyatkozási eligazíttatására. Tudniillik, hogy a nemes céhnek szokása, rendtartása és híre nélkül némely mundérra55 való gombkötő munkát felfogadtak, kit a nemes céh megszenvedni nem akarva, azon vétkes mestereket hat-hat forintokra marasztalta; de tekintve szép könyörgésüket és maguk megalázását, úgy [a] kiküldött esküdt uramnak közbevetését, hagyattatott a 3 forint 50 dénár56 személyek szerint. Holott pedig ha [a] jövendőben őkegyelmek közül valamelyik ezt merészené cselekedni, [a] céhnek [a] szokott büntetését el nem kerüli. Valamely pedig a céhnek tagjai közül valamely szín és ürügy alatt előfordítaná, tehát [a] céhnek [a] szokott büntetésén marasztalják, úgymint négy forintokon. Előttem, Szopkovics János,57 [a] privilégizált Győr város tanácsosa előtt Az 1734. évben, december 28. napján Hricsovszki Péter uram céhmesterségében a tekintetes nemes céh kicsinytől fogva öregig egyenlő voksból és akaratból azt végezték, hogy senki [a] mesteremberek közül oly embernek senkit ki nem választva, akárki legyen az, aki valamely becsületes mesteremberek közül olyan embernek munkáját felfogadná, amely emberséges ember annakelőtte más becsületes mesteremberrel munkálódtatott, és azon mesterembert a munkájáért meg nem elégítette volna, tehát az olyan embernek senki [a] mesteremberek közül ne merészeljen [a] munkáját felfogadni [a] céhmester uram híre nélkül, ameddig az előbbeni mesterembert meg nem elégíti. Aki pedig ezen végzésen kívül merészelnék olyan embertől művet felfogadni, büntetése legyen minden engedelem nélkül hat forint. Az 1736. évben, június 3. napján Ricsovszki Péter uram céhmesterségében a tekintetes nemes céh egyenlő akarattal elvégezvén, hogy először is senkinek ne legyen szabad négy pénzes selyem zsinórt csinálni, úgy nemkülönben hét fertály58 selyem zsinórt, vagyis 41
