Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)

A GYŐRI HAD MÉSZÁROSAINAK CÉHPRIVILÉGIUMA

Tizenötödik. Amikor asszonyok és hajadonok mennek a mészárszékbe, akkor a segédek illendően viselkedjenek velük, illetlen szavakat és gúnyneveket ne használjanak, hanem mindegyiknek illedelmes és megfelelő választ adjanak. Akiről azonban kiderül, hogy illetlenséget követett el - akár szavakkal, akár tettekkel, akár istenkáromlással, akár rosszindulattal -, legyen az mester vagy segéd, egyik a másik ellen vagy más módon, azt - a dicsőséges bíróság jogait nem csorbítva — a tiszteletreméltó céh ítélete szerint példásan büntessék meg.

Ezeket a fent írt pontokat, rendeletet és statútumot a méltóságos Hans Breuner, Stütz ura, Stibing, Fladnitz Rabenstein és Sankt Margarethen am Moss bárója, a német-római császár őfelsége ausztriai örökös kamarása, a Titkos és az Udvari Haditanács tagja, illetve a győri főerősség és a hozzá tartozó végvidék Obristja5 (és így tovább) az említett győri főerősségben lévő mészáros céh engedelmes és alázatos kérésére saját kézjegyemmel és függőpecsétemmel megerősítettem és igazoltam. Kelt Győrben, 1628 decemberének 24. napján.

Hans Preuner

29