Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)
Bevezetés
kötélverők privilégiuma, illetve a lakatos és puskaműves legények és inasok rendszabálya a legényekre vonatkozóan további kiegészítéseket tartalmaztak. Természetesen számukra is kötelező volt „betérni” az atyamesterhez vagy egy meghatározott mesterhez. A magyar gombkötők nagyszombati privilégiuma szintén rendelkezett a vándorló legények elszállásolásáról és ellátásáról, meghagyva, hogy ez mindaddig az atyamester felelőssége, amíg nem talál a számára megfelelő „mestert avagy gazdát”. A napi koszt mértékét azonban nem határozták meg (4. artikulus).11 Ezzel szemben a lakatos és puskaműves legények élelmezését — az inasokéhoz hasonlóan — előírták az atyamesternek. Eszerint a Győrbe érkező vándoroknak napi egy pint bor és négy magyar kenyér járt.12 A munkába állást megelőzően a legényeknek igazolniuk kellett származásukat és addigi tanulmányaikat is. A győri és komáromi kötélverők nem fogadhattak be olyan tanoncot a céhbe, aki nem rendelkezett úgynevezett nemzetséglevéllel51 52 53 (10.).54 A magyar gombkötők Nagyszombatban kiállított privilégiumában foglaltak kikötötték, hogy a mester szegődtetés alkalmával a céh három-négy tagja előtt alkudjon meg a jelölttel. A leszolgált egy esztendőt követően megkapta a „tanuló bizonyságlevelét”. Ezt követően pedig a tanoncnak le kellett fizetnie hat forintot, amelyből három a céhládába, három pedig a mesteréhez került (2. artikulus).55 Amennyiben a céh kétnemzetiségű volt, akkor a mester kiválasztásánál azt is figyelembe vették. A lakatos és puskaműves legények és inasok rendszabálya szerint a német legénynek először egy német céhtagnál kellett munkát keresnie. Ha ez meghiúsult, akkor kérhette felvételét egy magyarhoz (18.).56 A győri és komáromi kötélverő céh mestereinek a legény munkába állásával kötelességük volt egy birodalmi tallért57 befizetniük a ládába. Ugyanennyit kellett a tanoncnak is lerónia, amennyiben kitanulta a mesterség fogásait. Mindezekről pedig rendszeres feljegyzést készítettek (10.).58 A magyar gombkötők nagyszombati privilégiuma igen részletesen előírta a legény tanulásának idejét, felszabadulásának módozatát és a mester kötelességét. Eszerint a „tanítvány, ha öreg leend három esztendőre, ha kisebb az alkuvásban lévő mestereknek ítélete szerint, ötödfél59 esztendeig szolgálni és a mesterséget tanulni kellessék. Amelynek a mester azon idő alatt ételt és ruházatot illendőt adjon, és esztendői kitelése után becsületes ruhát, avagy a ruháért két forintot adjon neki. De viszont a tanítvány az ő beszegődésének ideje után felszabadulásában fél esztendeig tartozzék az uránál maradni, amely ura tartozzék hasonlóképpen a fél esztendő alatt felét szolgalatjának megadni. Amely fél esztendő kitelése után szabad a legénynek az urát elhagyni, de mindazonáltal ha jó akaratából megmarad és nála munkálkodik, vagy máshoz áll azt elhagyván, hasonlóképpen mint a többi kitanult mesterlegényeknek hét szerint való fizetésnek kellessék még járni” (2. artikulus). A magyar gombkötők privilégiumához csatolt kiegészítések közül az 1728. november 14-én kelt bejegyzés újra meghatározta azt, milyen feltételekkel hagyhatta el a legény a mestert: „hogyha valamely mesterembertől a legénye búcsúhét nélkül el akarna menni, tehát tartozik az olyan mesterlegény a nemes céh ládájába két forintot letenni; azt kivéve, hogy ha már egyszer búcsúhetet szolgált és úgy egyezett az urával, hogy többször ne szolgáljon. Úgy nemkülönben, hogyha az ura is búcsúhét nélkül haragból a legényét elküldené, tartozik az olyan gazda is a nemes céh ládájába két heti bért letenni. Másodszor, ne legyen szabad sem vásár előtt, sem sátoros ünnepek előtt, úgy utána is két héttel a legénynek búcsúzni [a] felül megírt büntetés alatt, hogyha pedig oly mesterlegény találtatnék, aki ezen nemes céhnek végzése ellen rugadoznék60 és megtartani nem akarná, tartozik a nemes céh ládájába büntetésül egy társpoharat letenni”.61 iratok levéltári gyűjteménye, A győri had lakatos és puskaműves legényeinek és inasainak rendtartása XV. 3. 8. kötet 51 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 52 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had lakatos és puskaműves legényeinek és inasainak rendtartása XV. 3. 8. kötet 53 Rigó 2020. 248. 54 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV. 3. 7. kötet 55 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 56 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had lakatos és puskaműves legényeinek és inasainak rendtartása XV. 3. 8. kötet 57 Lásd Glosszárium. 58 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV 3. 7. kötet 59 Öt és fél. 60 Tiltakozna. 61 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 10
