Vajk Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból I. kötet. (Győr, 2021)

Takács céh

tén haza jönne is, és ha ki nem töltené a vándorló esztendőit - két esztendőt tartozik tizenkét forinttal, a mester fia pedig hat forinttal. Negyedik artikulus. Hogyha valamelyik mesterlegény a takácsmesterek közé akarja magát adni, mindenekelőtt tartozik a céhmester és a többi céhbeli mesterek előtt a nemzetségéről való levelet és a tanulólevelet előadni, és a négy öregebbik mesterek előtt az ő mesterremekét megkészíteni, úgy mint egy szövőszéket újonnan felverni, és egy sámlás műszert6 a mester fonalából — akinél munkálkodik — bevonni, ily okkal, hogy az ő műve a mesternek megmaradjon, hogy azt felkészíttesse és hím7 sámra bevonja, és egy kis hímet, úgymint a kígyófutást egy keszkenő végébe vétek nélkül szőjön. Ezek mind meglévén és a céhbe bevévén, tartozik a céhbeli mestereknek tisztességes mesterebédért negyven forintokat megadni, és a céhládába egy magyar forintot és egy font viaszt fizetni. Mindazonáltal aki mester fia, és aki magának mesternek leányát feleségül elveszi, semmi ebéddel, sem pedig mesterforinttal nem tartozik, hanem csak egy font viaszt a céhládába fizetni. Ezeken kívül ugyanezen negyedik articulushoz Abda, Pinnyéd, Pataháza, Bácsa és Újfalu nevű falukban lévő takácsmesterek (legkiváltképpen [az] isteni dolgokban, úgy [mint] a mesterséghez való és illendő állapotokban is) tartozzanak magukat alkalmaztatni, és négy mesterember előtt az ő mesterségüket voltaképpen megmutatni, hat forintot letévén, ha pedig ezek között találkoznék, akinek elegendő tanulásnak ideje nem volna, az tizenkét forintot tartozik megfizetni. Ötödik articulus. Mikor valamely özvegyasszony, aki a takácsmesternél férjnél volt, az ő ura halála után más rendbeli mesteremberhez férjhez menne, ne legyen szabad a takácsmesterséget ő neki űzni, de valameddig az ő özvegységében megmarad, tehát mindenkor szabadsága legyen a mesterséget űzni. És ha valamely takács mesterlegényhez férjhez menne, akinek mind nemzetségről, mind pedig elegendő tanulásról való levelei vannak, az ne tartozzék mással, hanem húsz forinttal és egy font viasszal, és harmadnapjára az ifjú mester tartozik fölöstökömre8 egy céh kanna9 borral, egy messzely égett borral,10 és azután a mesterséget szabadon űzheti. Hatodik artikulus. Minden céhbeli mester, mind pedig minden mesterlegény tartozzanak minden hat hétben [a] céhben tizenkét óra előtt egybegyűlni, és hat bécsit letenni. Valamely pedig tizenkét óra után bejönne, avagy engedetlenségből, avagy bizonyos ok nélkül kint maradna, s jelen nem lenne, mindenkor tartozik fél font viaszt a céhládába fizetni. És ha idegen mesterlegények is ide a városba jönnének mesterségnek kedvéért és munkáért, és találnának munkát, azok is tartozzanak a céhbe a többi céhbeli mesterekkel bemenni, és hasonlóképpen minden hétre egy bécsit letenni. És ha azok között valamelyik annak előtte városunkban nem volt és nem munkálkodott, az tartozik magán egy szék bécsit a céhbe [fizetni]. Hetedik articulus. Amikor a céhmester a céhbe behirdet,11 mind a mesterek, mind a legények fegyver nélkül járuljanak be a céhbe. Nyolcadik articulus. Mikor a céhbeli mester, avagy mesterlegény más mesterembert a boron,12 avagy az utcán, avagy a háznál illetlen szókkal illetné, megszidalmazná, esküdnék és leikével szitkozódnék és a tisztesség ellen zúgolódnék, és megbizonyodik reá (akitől minden ember oltalmazza magát), afféle a mesterek ítéleti szerint megbüntettessék, de a magisztrátus és [a] város törvénye meg ne sértessék. Kilencedik articulus. Mikor a céh napja esik, tartozik a céhmester mind a mestereknek, mind pedig a legényeknek békességben való megmaradást hirdetni, hogy senki egymást a céhben, sem másutt, sem pedig más mester házánál illetlen szóval, avagy cselekedetekkel meg ne sértse. S mind mesterek, mind legények, akik összegyülekeznek [a] céhnapon, egy bácsin felül, hanem ha borban, ne játszanak. Valaki ez ellen cselekedne, a mestereknek ítéletek szerint megbüntettessék. Tizedik articulus. Hogy a mesterlegények ünnepnapon hat órakor vacsorára hazajöjjenek, és ha azon órán kint maradnak, a mester semmivel nekik nem tartozik. Tizenegyedik articulus. Mikor a mesterlegény minden ok nélkül egy napot elmulat, tartozik a mestereknek a céhbe, avagy a céhládába tíz magyar pénzzel bírsággal, és a mestere ha elhallgatja és meg nem jelenti, tartozik avval a büntetéssel duplájául. Tizenkettedik articulus. Valamely mesterlegény más gazdához ül és búcsú véget nem sző, az tartozik tizenkét pénzzel a mesterek ládájába büntetéssel. Tizenharmadik articulus. Hasonlóképpen valamely mester más mester legényét elhitetni, a mesterek ítéleti szerint megbüntettessék. Tizennegyedik articulus. Valamely mester, avagy annak a felesége más embereket - akik más mesteremberhez munkát akarnak vinni - vagy jó szóval vagy kéréssel, titkon, avagy nyilván a munkával hozzá hitegetné, akárhol történjék, háznál, avagy utcában, és az kitudódik, valamennyiszer lesz, mindannyiszor a mesterek ítéleti szerint megbüntettessék. Tizenötödik articulus. Valamely vég fonál egy mesterembernek a házától másik emberhez vitetik s azt befogadja, hasonlóképpen az is egy font viasz59