Vajk Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból I. kötet. (Győr, 2021)
Süveggyártó céh
artikuluslevélbe nem foglaltak bele, és ők maguk és inasaik végett, különösen azok miatt, akik a jövőben felvetetnék magukat, beházasodnának és mesterré lennének vagy máshogy érdemessé válnának, és további méltányosságnak, illemnek és irgalomnak is, ahogyan nem kevésbé a nagyobb haszonnak és növekedésnek szűkében vannak. Nekünk pedig, miként ehhez, mint városi magisztrátus és felsőbbség erőnk és hatalmunk van, hogy számukra ezt és ehhez hasonló rendszabályt és előírást adjunk, kijavítsunk, csökkentsünk és megváltoztassunk. Kérték tőlünk különösen alázatos szorgalommal, hogy mi jóindulatúan kegyeskedjünk a fentemlített régi előírásaik és rendeleteik néhány artikulusát megváltoztatni, és néhány szükséges artikulussal a kívánt szükségük szerint kijavítani, és tehát egy meghatározott céhszabályzatot és artikulus levelet újonnan megszövegezni. Amikor mi aztán mindezt jónak és szükségesnek találtuk, eszerint mi ezen alázatos [és] szorgalmas kérést megvizsgáltuk és a süvegkészítő céh mestereinek helyben jó előzetes meggondolással és idejében [tett] tanáccsal az ő és a céh további megtisztelésére, engedelmességére és támogatására megújítottuk, írásba foglaltuk és gyarapítottuk. Megújítjuk, írásba foglaljuk és gyarapítjuk ezen levél nevezetes erejével is, ilyen mértékben ezután pontról pontra ahogyan következik. Első. Azért, hogy az Isten tiszteletét és a szent katolikus vallást támogassák, úgy valamennyi mesternek inasaikkal együtt, nem csupán minden évben Űrnapja ünnepén és annak nyolcadán az Űrnapi körmeneten, hanem évente is a szűz és mártír, Szent Borbála napján,11 ahogyan valamennyi Quatemberen12 a misén személyesen és ájtatosan megjelenjenek, és áldozatukat a Mindenszentek [oltáránál] a dóm- és plébániatemplomban feltétlenül mutassák be. Aki pedig az említett istentiszteleteken nem jelenne meg, annak vagy azoknak, legyen az mester vagy legény, egy font viaszt kell leadnia. Második. A céhmesteri hivatalnak a legidősebbtől a legfiatalabb mesterig kell végig mennie, és mindegyik két évig maradjon mester. Harmadik. Amikor húsvéti vásárokra és búcsúk alkalmával idegen mesterek eladásra ide hozzák portékájukat, akkor ezen munkákat mindenkor rendesen meg kell vizsgálni, és amely rosszul készített darab, vagy nincs tartományi jótállás áruja minőségére, azt csakhamar elvegyék és szálljon az ispotályra. Negyedik. Ha egy mesternek fia születik, [aki] a mesterséget az atyjánál kitanulja és [az atya] felszabadítja, valamint napi süvegét el tudja készíteni, ismerjék el legénynek. Ötödik. Minden egyes legény, aki itt a tisztes kitanult mesterségét kívánja űzni, egy mesternél egy évig köteles legyen dolgozni. Hatodik. Amikor [a legény] kéri, hogy mester legyen, ezt részére a mesterek ne hagyják jóvá, amíg előbb négy évre el nem vándorol, és a mesterremeket egyedül el nem készíti. Szintén köteles legyen a ládába öt forintot befizetni, amiből a mesterek és a legények egy forintot kapjanak. Hetedik. Ha pedig megtörténne, hogy egy idegen, nőtlen legény ide jönne és mester óhajtana lenni, és elvenne egy özvegyet a céhből vagy pedig az egyik mester lányát, úgy mentesüljön az egy éves [szolgálástól egy mesternél] és a mesterasztal [megtartásától] is. Hasonlóképpen [legyen] egy mester fia [esetében] is. Abban az esetben pedig, [ha] valaki megházasodik egy céhtag özvegyével és [az asszony] az előző férjétől a mesterséget nem bírta, úgy nem kevésbé a legénynek kötelességévé tegyék, hogy mesterasztalt adjon. Nyolcadik. Amikor egy legény a mesterdarabokat kívánja elkészíteni, [akkor] a céhmesternek két mestert kell kirendelnie, hogy megvizsgálják azokat. A következő napon, amikor belefog a darabok elkészítésébe, a legény köteles tizennégy napon keresztül napi négy alkalommal ételt adni, ameddig ő folyamatosan készíti a darabokat. Amikor ezek elkészültek, köteles a céhmestert kérni és tőle kívánni, hogy a tisztes céhet hívja össze a mesterdarabok megtekintésére, majd köteles őket vendégül látni. Kilencedik. Amennyiben ez megtörténne és házasodni szándékozna, először két tisztes és helyi polgárral a céhmesternél jelentkeznie, fogadalmat tennie, [és] kezességet is vállalnia kell, hogy a céhben maradna és [a mestervizsgát] letenné. Ha a céhen kívül házasodik, [akkor] egy éven belül a mesterebédet megtartsa. Amíg pedig ezt meg nem tette, [addig] se egy legényt és se egy inast fel ne vegyen. Mihelyt pedig a mesterebédet megtartotta, aztán csakhamar legényeket és inasokat fogadjon szolgálatába. A mesterebédre valamennyi mestert, legényt és a mesterek hét éves és annál idősebb gyermekeit meg kell hívnia. Aki pedig hét év alatti, azt erre ne hívja el. Tizedik. Ami a legényremeket illeti, a magyar plébános kalapja helyett egy pár lovagláshoz való harisnyát és egy hosszú szőrű vörös süveget, hasonlóan egy rövidszőrű vörös süveget egyenes szalaggal, továbbá egy magyar fekete kalapot és bármilyen módon egy vörös süveget kell elkészítenie. Tizenegyedik. Bármelyik legénynek minden nap tizennégy közönséges süveget kell csinálnia. Ebből négy egynapi kötelező munka [legyen]13 és a [további] tízből mindegyik után egy krajcárt fizessen a mester. Tizenkettedik. A magyar süvegre a legénynek hat 41
