Vajk Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból I. kötet. (Győr, 2021)
Német varga céh
Céhszabályzat az itteni győri hadban [lévő] német vargák egészen tisztes céhmesterei számára, amit 1582. március 1-jén szövegezték meg és rendelkezésre bocsátottak. Megszövegezett céhszabályzat és céh az itteni császári városban és győri hadban, Magyarországon a német vargák tisztes céhmesterei és legényei számára Ma, az 1582. év március hónapjának első napján én, Andreas Teufel, a Fischa melletti Gunderstorf és Günzerstorf bárója, Ocsászári Felsége és hercegi fenségének, Ferdinánd osztrák főhercegnek2 tanácsosa, Obristja az itteni császári városban és a győri hadban Magyarországon és az ekörül lévő és hozzá tartozó végvidéken a sokféle írás- és szóbeli alázatos kérelemre, kérésre és óhajra engedélyeztem és jóváhagytam az itteni német vargák tisztes céhmesterei részére egy céhszabályzat alapos megszövegezését és elkészítését a bécsi és más alsó-ausztriai városokban [élő] vargák tisztes céhe számára szokásos és használatos [szabályzat] alapján; hogyan kell nekik, illetve a hozzájuk tartozó vargalegényeknek és céhbéli inasoknak egyik vagy másik esetben a jövőben egymással szemben viseltetniük (megvizsgálva és megfontolva, hogy én ezen részükről méltányos óhajt nem csupán jogosnak véltem, hanem mert ugyanazt is és ugyanezen céhszabályzatukat és céhüket az itteni közös haszon támogatására ítéltem). Az itteni tisztes céh számára ezen, részükre megszövegezett és megalkotott céhszabályzatot (világos kondícióknak és feltételeknek az értelme szerint is), mint Obrist a következő artikulusokban és pontokban, ennek erejével, ezzel tökéletesen és mindazonáltal most és a jövőben szabályosan jóváhagytam, elfogadtam és megerősítettem. A javasolt céhszabályzat értelmében tartalmát artikulusról artikulusra [közreadjuk], ahogyan alább olvasható. Kezdésként és először következik, ahogyan lényegében a tisztes céhmestereinek egymással szemben viselkedniük kell. Az első. A céh [tagoknak] minden évben két céhmestert kell választaniuk maguk közül, akik erre [a tisztsége] alkalmasak, és a mesterséget szükségesen el tudják látni. A második. Az összes itteni győri német mesternek minden hónapban 12 órakor a céhmester házába kell jönniük a céh szokása szerint, és ott le kell róniuk mindegyikőjüknek négy magyart. Aki pedig ezt nem teszi meg, azt a mesterek büntessék meg egy batkára. A harmadik. Egy mesternek a vargalegényeknek egy évig szállást kell adnia és ugyanott egy évnek a másikra el kell telnie.3 A negyedik. Minden mesternek, akinek egy vargalegényre van szüksége, azt el kell szállásolnia a céh szokása szerint. Abban az esetben pedig, [ha] a mester egyik legényt a szállásán kívül helyezné el, azt [a mestert] a céhnek meg kell büntetnie. Az ötödik. Amennyiben egy mester a másik szolgálóját rábeszélné és magához édesgetné, azt [a mestert] a mestereknek ezért meg kell büntetnie. A hatodik. Ha az atyafmester] a mesterlegényeket nem rendesen, a céh szokása szerint választaná, ezért őt [az atyamestert] duplán kell megbüntetni. A hetedik. Amennyiben egy mester egy vargalegénytől nyolc napi [munkát] kívánt és ő [a vargalegény] minden nap hat pár cipőt tud befejezni, [akkor] ő [a mester] a részére [a vargalegénynek] a hetibérhez tizennyolc krajcárt és a javítási díjat kell adjon, de semmilyen asztalpénzt.4 Aki pedig a mesternél darabszám [szerint] dolgozik, annak a mester adjon egy pár cipő elkészítése után két magyart, de semmilyen javítási díjat. A nyolcadik. Ha megtörténne, hogy egy mester meghalna és a hátrahagyott özvegye a céhnél akarna maradni, és ehhez egy kenyérkeresőre lenne szüksége; valamint, ha egy mesternek - legyen az bármelyik műhelyben - egy vargalegénye lenne, akire az özvegy igényt tartana, az özvegynek ezzel a kéréssel a céhmesterhez kell mennie, aki ezt a vargalegényt a számára rendelkezésére bocsájtsa. 21
