Vajk Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból I. kötet. (Győr, 2021)
Bevezetés
a bécsire, a magyarra116 vagy a pozsonyira gondoltak-e. A győri takács- és a fazekascéh esetében biztosan tudjuk, hogy az utóbbiról van szó, hiszen az ottani privilégiumokat vették át. Egy pozsonyi font 0,558 kilogrammnak felelt meg.117 A süveggyártó céh irataiban is találkozhatunk a font szóval. Mivel a győriek a bécsújhelyi kézművesek kiváltságlevelét másolták le, így ez esetben az egész Alsó-Ausztriában használt bécsi fontra gondolhatunk. Ez pedig 0,56122 kilogrammnak felelt meg."8 A süveggyártók privilégiumában feltűnik egy másik súlymérték is, a lat. Ez esetben is joggal állíthatjuk, hogy a bécsit vette alapul a német nyelvű irat megszövegezője. Bécsben pedig egy lat 1/32 bécsi fontnak felet meg, ami a 17. században 17,5381 gramm volt.119 Az iratokban a súly- mellett űrmértékek is előfordulnak. A takácscéh kiváltságlevelében felbukkan a messzely. Ez az űrmérték Pozsonyban a 17. században 0,4197 liternek felelt meg.120 Említést kell tennünk a német vargák és a takácsok privilégiumában előforduló kanta kifejezésről is. A Bajorországból és Ausztriából származó szó {Kanne) 1598-ban tűnik fel hazánkban űrmérték jelentéssel. A meghatározás szerint egyfülű, széles szájú, korsószerű edény, amely hozzávetőlegesen 8 liter bor tárolására volt alkalmas.121 Mindezeken kívül a takácscéh kiváltságlevelében találkozhatunk két hosszmértékkel is. Elsőként a mérföldet kell megemlítenünk. A magyar mérföld méterben számított hosszára vonatkozóan különböző adatokat ismerünk: eszerint 7590 és 8973,4 méter között változott a hossza. A méterrendszer bevezetésekor, 1874-ben egy magyar mérföld 8353,6 méter volt.122 A másik előforduló hosszmérték a rőf. Ez a német területekről terjedt el a Magyar Királyságban. A bécsi Stephansdom kapujában 1450 körül elhelyeztek két rőf-etalont. A felső a bécsi közönséges, azaz kisebb posztórőf, amelynek hossza 77,53 centiméter volt. Az alsó, azaz a nagyobbik bécsi vászon rőf hosszát 89,78 centiméterben határozták meg. Mivel a győri takácsok a pozsonyiak kiváltságlevelét vették át, így esetükben az e városban használt hosszmértéket tekinthetjük mérvadónak. Pozsony 16. századi jogkönyvének 1510 körül beírt 158. pontja-egyéb mértékek mellett — a rőf hiteles használatára is kötelezte a polgárokat. E mértékegység helyi etalonjának, amelyet a városháza kapujába erősítettek, 78,3 centimétert adtak meg.123 * A kiadványban közölt négy dokumentum füzet alakú. Az anyagaikra és lapjaik számára vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Céh neve Az irat anyaga Lapok száma Német varga céh Papír 6 Fazekas céh Pergamen 6 Süveggyártó céh Pergamen 10 Takács céh Papírba kötött pergamen 6 pergamen és 1 papírlap A német varga céh kiváltságlevelének az 1760. évi kiegészítésén a testület saját rányomott vörös viaszpecsétje található. A fazekasokét négy győri püspök (Draskovich, Püsky, Kollonich és Groll) pecsételte meg, ezek közül mára csak egynek a töredékét láthatjuk. A süveggyártó céh privilégiumán nem maradt fent pecsét. A takács céh artikuluslevelén I. Lipót német-római császár és magyar király címeres viasz cipópecsétje függ ezüst, vörös, arany és kék színű csavart zsinóron. A magyar, latin és német nyelvű szövegek kiadásánál a Fons 2000-ben megjelent, A történeti források kiadásának módszertani kérdései című tematikus számában a kora újkori forráskiadással foglalkozó Bak Borbála és Soós István cikkeinek ajánlásait vettük figyelembe és használtuk fel.124 14
