Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)

A naplók szövege

ment. Én lefekszem, szegezésem egyre feltartja lélegzetemet; rosszul vagyok.

27- kén. Ma ismét hívattak soirée dansante-ra Saarék, de én fekszem. Este anyám Batky, Fischer és Kriegsfelddel játszott. Én persze egyiket sem láttam. Reumás lázam van, de szerencsére főfájásom nem; hát Regélőmet olvashatom.

28- kán. Délután Smid Teréz volt itt; jól mulattak tegnap Saaréknál. Én fekszem; szegezésem egyre tart.

29- kén. Délelőtt Sibrikné s leányai voltak itt. Délben felkeltem, de szegezésem még egyre tart. Este anyám tante Claire, oncle Misch s az öreg Bezerédjvel játszott. Az én kedves kis Flórám azalatt nálunk volt. Táncoltunk vele, divatképeket mutattunk neki, Fekete Pétert játszottunk vele s fecsegtünk. O egy igazi angyal: mondá, hogy Rudolf neje egyre beteg s hogy, mint Pali ma vön levelet, Tóni felment Pestre Sztankovánszkyval;563 aligha'^64 Liszt kedvéért. Én igen kedvelem ezen gyermeket!.

30- kán. Fent voltam, de még egy kis szegezést éreztem. Délelőtt báró Fichtel s oncle Misch, délután báró Ocskay, Farkasné és Fischer; szegény ma igen ábrándozó és szomorgó volt, melle gyönge s fájdalmat okozó. Este enyéim színházba mentek, én oncle Marcinak írtam hosszú levelet s utóbbi vigalmainkat is leírám. Büszke hiúságának jól fog esni, hogy unokája főhercegtől kitüntetve, vele társalkodik s táncol.

31-kén. Ez év utolsó napja! S mily álommal léptem ebbe? Hogy Vojna menyasszonya valék. Hogy ő szilárd elvű, nem a szerelemtől gyermekileg ellágyulva, féltévé, magában, engem jól vezérelni, s hűségemet próbára tenni. Gondolám, hogy mégsem leszek oly boldog vele, mint álmodám, ha ő szeszélyes s komor. De midőn felébredék, látám ismét át, mennyire boldogíthatna ő! A patiance-t ismét tudom: a múltkor történetileg565 Batky csinálá azt. Igen örvendek, hogy ismét tudom! Délelőtt misében: Sibrikék, tante Sophie, Budayék és tante Claire-nél voltunk. Délután itt: Buday Lóri és Tamé. Estére Zayné hívott s kérete: hoznék dalműket is magammal. De anyám már urakat hívott volt parthia-jára; s én örvendtem, hogy ezen estét, mely oly fontos, mellyel egy egész évet zárunk a mindenség katlanjába, elmélkedve honn tölthetém. Anyám báró Fichtel, báró Ocskay és Kriegsfeld ezredessel játszott. Én ezalatt holnapi gyónásra készültem.

563 Sztankovánszky Imre (1789-1875), későbbi főispán Tolna vármegyében.

564 Ti. alighanem.

565 Ti. történetesen.

109