Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)
Katona Csaba: Többéjszakás kaland - avagy Slachta Etelka újrafelfedezése. Néhány gondolat a naplók másodszori kiadásához
angol nyelvű írásában ezt a képet árnyalta tovább.15 16 17 18 19 Mondandójának frappáns összegzését idézzük tőle magától: „Etelka szókimondó naplója remek forrás a 19. század harmadik-negyedik évtizedében formálódó (akkoriban kialakuló) új női személyesség és személyiség megismeréséhez. Bepillantást enged abba a self-fashioning (Stephen Greenblatt) kifejezéssel illetni szokott individualizációba, amely az identitás- és imázsteremtés technikai eszköztárának immár tudatos és szakavatott mozgásterét kívánja 1 7 és teszi egyúttal lehetővé.” Gyáméhoz fogható alapossággal merült el Etelka naplóinak (és levelezésének) tanulmányozásában Kövér György. A napló legfelső rétege alá tekintve nem a kacér leányt lelte fel: „Atya, férj, Isten — furcsa szentháromság, de mégis ennek jegyében nyerhetünk bepillantást a katolikus szűziesség belvilágába, amelynek igazi mélységei (és korlátái) csak a testiséghez való viszonyban (az első csók), a nőiség igazi megvallása csak a tegezésre való áttérés után bontakozik ki.”14 Kövér tehát nem a önmagát kellető, ezáltal önigazolást kereső leányt kutatta és találta meg, hanem a katolikus neveltetésü szüzet. Okkal, hiszen, Etelka ugyan „szerelmes típus” volt, de nem cselekedett semmi olyat, ami szüzességét veszélybe sodorta volna. Nászéjszakájára pedig, erre a napló a hiteles tanú, szorongva készült. Ekkori benyomásairól nem is írt semmit, ahogy Kövér György fogalmazott: „A leány még írt, a nő már hallgatott.”20 21 Összességében úgy vélte, hogy a napló igazi értéke az, hogy „nyomon követhetjük a leánykori naplóból és a levelezésből, így együttesen, hogy milyen hullámfázisokon át, milyen érzésviharok közepette készítette elő magát egy katolikus ne-21 mes kisasszony a némberi létre”. A sort, némiképp eltávolodva a történettudománytól, Németh Ványi Klárával, a Hetek már idézett újságírójával folytatnám: „A 200 év-Pardubice Biennale. Eds.: Cadková, Katerina-Lenderová, Milena-Stráníková, Jana. Pardubice, 2006. 583-590. 15 GyáNI, Gábor: Gender, Nationalism and Individualisation. Gender, Nation, Narration. Critical Readings of Cultural Phenomena. Ed. LÄHDESMÄKI, Tuuli. Jyväskylä, 2010. (Jyväskylä Studies in Humanities, 134.) 9-23. 16 Ez évben fog napvilágot látni jelen írás szerzőjétől a The Coquette and the Ingenue: The Nineteenth-Century Diaries of Antonia Kölcsey and Etelka Slachta” című írás az American Hungarian Educators Association (AHEA) lapjában (E-Jornal of AHEA). 17 Gyáni G.: Női identitás, i. m. 39. 18 Kövér Gy.: i. m. 19 Kövér Gy.: i. m. 239. 20 Kövér Gy.: i. m. 240. 21 Kövér Gy.: i. m. 240. 9
