Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője." A vasút szerepe Balatonfüred vendégforgalmának alakulásában a 19. század második felében és a 20. század elején

városlakó kereskedők, iparvállalkozók, értelmiségiek, hivatalnokok, leegyszerűsítve a polgárság, a középrétegek fürdőjévé lett.12

Ez több okra vezethető vissza. A füredi árakat csupán biztos anyagi háttérrel lehetett megfizetni, és a megújuló társadalmi rend változásai — dacára a továbbra is nyűgként cipelt egyes feudális eredetű kiváltságoknak — elsősorban a városlakók már említett, polgári rétegét emelték fel, kereslet és a kínálat mindinkább az ő esetükben közelített egymáshoz.

Hangsúlyozni kell a mentális tényezőt is. A fürdő, polgáriasuk intézmény lévén, létesítményeivel is egyre inkább a polgárság igényeinek felelt meg. Nem kétséges, hogy ez tudatos törekvés eredménye is volt. Idézzük ismét Orzovenszky fürdőorvost: „Hogy B[alaton]Füredet azon színvonalra emeljük, melyet az előhaladt polgárosultság, finomult ízlés és életmód igényel, errenézve élénken meg vagyunk győződve: hogy a létező gyógyerőket fokozni, a kényelem és társalmi átalakulás kívánalmainak megfelelni legelső feladatunk."17

Füred azonban végső soron megrekedt azon a szinten, ahol a Monarchia nem magyar koronához tartozó részeinek középszerű fürdői álltak. Petneki Áron határozottan mutatott rá: „a legnagyobb magyarországi fürdőhelyek többé-kevésbé ugyanabba a kategóriába tartoztak, mint a cseh és osztrák középmezőny"13. Ezzel az elmaradással a hazai szakemberek is tisztában voltak. Nem véletlen, hogy Écsy László füredi fürdőigazgató14 1854 őszén tanulmányútra indulva kereste fel például Vöslau, Karlsbad, Franzensbad és Marienbad fürdőit.15

Hogy a Petneki megállapításában tükröződő jelenség a későbbiekben sem változott, azt egy kiragadott példán keresztül egy vendégforgalmat mutató statisztika is alátámasztja. 1870-ben Karlsbad 13 549, Baden bei Wien 9017, Teplitz 6506, Franzesbad 6210, Marienbad 6148, Ischl 4471 vendéget fogadott. Ugyanakkor Füred vendégeinek száma csupán 2160 fő volt — amivel legalább az 1264 főt fogadó Gasteint megelőzte. A legnagyobb vendégforgalmat Magyarországon egyébként Herkulesfürdő bonyolította le a tárgyévben, 1870-ben, 4252 látogatója révén.16

Térjünk azonban vissza a vasúthoz! E rövid áttekintő tanulmány címében idéztem — legalábbis részben — az alábbiakat: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője, mert drágán kényelmetlenül s lassan senki sem akar fürdőkbe utazni."17 Mindez a Veszprém című lapban jelent meg 1883-ban. Ehhez képest azonban egészen a 20. századig, tehát 1909-ig kellett várni arra, hogy a vasút a

Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fiirdőhelynek jövője."

12 A fürdővendégek társadalmi összetételével foglalkozott például: KÓSA, 1997.

13 Petneki, 1991.241.

14 1863-1892 között írt naplói megjelentek: LlCHTNECKERT, 2008.

is Daday, 1956.107.

i6 Kőnek, 1875. 50-51.

v Veszp., 1883. 07. 29. 3.

81