Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője." A vasút szerepe Balatonfüred vendégforgalmának alakulásában a 19. század második felében és a 20. század elején
Szigorúan ellenőrzött vonatok települések között olyan, amely nem ezekben a megyékben, de legalábbis nem a Dunántúlon található: 1840-ben Szeged, Nagyvárad, Zombor és Roglatica, 1841- ben pedig Temesvár, Kalocsa és Szeged. A legtöbb vendéget adó néhány város esetében tehát döntő tényezőnek bizonyult a közelség, ám a közlekedési (azaz: vasúti) viszonyok javulásával ennek jelentősége csökkent. A kiegyezés után a néhány nagyobb dunántúli város fölénye apadóban volt, és a távolabbi településekről érkezett vendégek száma nem szakadt le annyira mögöttük. A kisebb dunántúli településeket fokozatosan felváltották más országrészek népesebb városai. A Füredtől távolabb eső országrészek települései közül elsősorban egy jól behatárolható, nagyjából a mai Magyarország délkeleti határa mentén fekvő, félhold alakú terület nagyobb városaiból keresték fel többen Füredet. Bács- Bodrog, Csongrád, Temes, Arad, Bihar stb. megyék hagyományos jelentőségű, nagy múltú városai, így például Szabadka, Zombor, Eszék, Szeged, Temesvár, Arad, Debrecen, Nagyvárad sorolhatók ide. Ezek pozíciója az évek során mindinkább erősödött (kivéve a bácskai/bánáti városokat). Ennek megfelelően a harmincnál kevesebb, de tíznél több fürdővendéget adó települések listáján a legtöbb vendéget adó néhány város (Pest-Buda, Bécs, valamint Győr, Székesfehérvár, Pápa stb.) mögött már 1857-ben is ott található Miskolc, Abony, Nagyvárad, Temesvár és Arad, 1861-ben Szabadka, Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Temesvár, Belgrad, 1862-ben Nagyvárad, Arad, Debrecen, 1863-ban Nagyvárad, Arad, Eger, Nagykőrös, 1868-ban Arad, Szabadka, Kecskemét, Békéscsaba, Pancsova, 1869-ben pedig Arad, Szeged, Debrecen, Nagyvárad, Eger. Ez a tendencia a későbbiek során fokozódott. A 20. század elejének adatait vizsgálva egyértelmű, hogy Füred regionális vonzáskörű fürdőből egyre inkább egy bizonyos társadalmi réteg fürdőjévé vált. Ezt 1908. és 1916. adatai érzékeltetik. Előbbi évben például Kassa az ötödik, Kolozsvár a hatodik, míg utóbbiban Kolozsvár a harmadik, Kassa pedig újfent az ötödik legtöbb füredi fürdővendéget kibocsátó település volt. Nem szabad megfeledkezni Füred konkurenciájáról sem: a Felföldön, a Délvidéken, Erdélyben egyaránt voltak népszerű és jeles fürdőhelyek, amelyek a környék lakói számára Fürednél könnyebben elérhetőek voltak. Ugyanakkor, ahogy az utazási kedv nőtt a vasút nyújtotta kényelemmel, az emberek szívesebben kerekedtek fel távolabbi vidékek (és így fürdők) megismerésére is, illetve a dunántúli megyékből is mind többen utaztak máshova fürdőzni, természetesen nem csupán országon belül, de külhonba is, főleg Ausztriába, valamint Cseh- és Morvaországba. Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy Füred regionális arculata fokozatosan halványodott, amiben döntő szerepe volt a vasútnak is. A 20. század elejére a dunántúli nemesek és pest-budai kereskedők fémjelezte fürdőhelyből a 80
