Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Előszó (Bana József)
Előszó Győr Megyei Jogú Város Levéltára már több alkalommal is foglalkozott vasútüggyel, a '90-es évek elején, a megyei levéltárral közösen a győri Llyod épületében készült egy időszaki vasúttörténeti kiállítás. Később, 1997-ben bekapcsolódtunk az akkor alakult Győr városi Baross Gábor emlékbizottság szervezésébe, és kezdeményeztük az országos Baross Gábor kiállítás győri megrendezését. Elképzeléseinket a város támogatta, és a Közlekedési Múzeummal közösen a Levéltár épületében valósult meg Baross Gábor születésének 150. évfordulója tiszteletére az egyetlen országos kiállítás, amelyet számos szervezet és egyesület támogatott. A sok újdonságot felvonultató kiállítás közel három hónapig volt látható a levéltár épületében. A győriek, akiknek létérdekük volt a közlekedés, a kereskedelem fejlesztése és az árvízvédelem, az 1884. évi választásra meghívták országgyűlési-képviselő jelöltjüknek. Baross Gábor 1884-ben nyerte el a város mandátumát, amelyet még négyszer megkapott, és haláláig ő volt a város képviselője. Baross örömmel, de egyben fájó szívvel tett eleget a meghívásnak, hiszen már a harmadik ciklusban képviselte szülőföldjét, mégis Győr mellett döntött, amelynek érdekei egybeestek az országos érdekkel. Baross államtitkári tevékenységével már bizonyított, nevéhez fűződik a győri vasútállomás kibővítése, a Felső-Duna szabályozása, az árvízvédelem államköltségen történő megvalósítása, s a Rába szabályozása. Tisza Kálmán 1885. december 29-én közmunka és közlekedésügyi miniszterré nevezte ki Baross Gábort, Győr város pedig másnap a város érdekei és különösen az ármentesítés terén végzett munkájáért díszpolgárává választotta. A miniszteri kinevezés azt jelentette, hogy az 1875. évi I. számú úgynevezett összeférhetetlenségi törvény alapján meg kellett mérettetnie magát az országgyűlési választáson. Erre 1887. január 18-án került sor — nagy fölénnyel győzött. A pár hónap múlva sorra kerülő rendes országgyűlési választás hasonló eredményt hozott. Barosst nagyszabású terveiért, vasúti politikájáért kezdetben sokan támadták: ezúttal azonban már az ellenzék egy része is mellépártolt. Baross különösen sokat tett a külkereskedelemért és a hazai kézbe kerülő vasúthálózat kiépítéséért. 1889-ben nyílt meg Győrött a teherpályaudvar, ekkor épült meg a Rába vasúti hídja, a Duna-parti szárnyvasút. 1890-ben Győr végre kereskedelmi és iparkamarát kapott. 1891-ben Győr városa és Győr-Sziget telefonhoz jutott. Az 1892. évi januári országgyűlési választások előtt a Győri Közlöny összegezte Baross Gábor eddigi munkáját, amelyet rendkívül pozitívnak értékelt. Barosst általános elismerés övezte. A Vaskapu szabályozásainak munkáit tekintette meg 1892 márciusában, ahol megfázott, és május 8-án elhunyt. Korai halála sajnos megakadályozta abban, hogy a nagy előd, gróf Széchenyi István nyomdokain még tovább folytassa áldásos tevékenységét. Halálának lesújtó híre az egész országban futótűzként terjedt el. Temetésére 1892. május 11-én került sor. Zechmeister Károly, Győr polgármestere elrendelte a temetés idejére az 9
