Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Csurgai Horváth József: A vasút ellentmondásos hatása a városra - Székesfehérvár mint közlekedési csomópont
Csurgai Horváth József: A vasút ellentmondásos hatása a városra a város megengedte, hogy a kereskedők áruikat négy napon keresztül „kin tarthassák". Az országos vásárokat általában hétfőn és kedden tartották, az ezt megelőző nap délutánján pedig állatvásár volt. Hetivásárokat szerdán és szombaton tartottak. Kétségtelen, hogy a nagytömegű árucikkek mozgatására nem nyílott lehetőség. Ezt kívánta elősegíteni Kallinger István városi mérnök grandiózus tervezete, amelyet 1846-ban terjesztett a magisztrátus elé: az „egy állóvizű hajózható a várost a Dunával összekötő csatorna" tervezete azonban nem valósult meg. Elsősorban a megyei birtokosok érdektelensége akadályozta meg a munkálatok megindulását, amelyet a város vezetése végül „boldogabb időkre" halasztott. A mérnök hamarosan külföldi útra indult, és ezzel a csatorna terve végleg lekerült a napirendről.14 A kedvezőtlen folyamat a század második felében tovább erősödött.15 Havranek József polgármester többször hangsúlyozta a vasút kedvezőtlen hatásait. 1888-ban megjelent, a város új jövedelmi forrásait feltáró munkájában így fogalmazott: „... midőn az általános üzleti pangás és Fehérmegyét felső és alsó végpontjain átszelő új vasútvonalak a közép forgalmat sem biztosítják számunkra, hanem arra van kilátásunk, hogy személy- és áruforgalmunk napról-napra csökken, és ebből folyólag termelőink, üzlet embereink, iparosaink, ház- és földtulajdonosaink számára a korábbi évek jövedelmeinél sokkal kisebb jövedelem kínálkozik..."16 Havranek e véleményének többek között polgármesteri programjaiban is többször hangot adott: „A csak pár évvel előbb fényben felcsillámlott jövő a legkomorabb szint öltötte magára; midőn kereskedelmünket, iparunkat a múlt évben megnyílt Kelenföld-pécsi vasút végveszéllyel fenyegeti s midőn forgalmunkat a megnyitandó Buda-szőnyi vonal sírba temetni készül".17 A vasút tehát a kereskedelmi forgalom csökkenését okozta, de ezek mellett a város vezetője annak kedvező hatásairól nem nyilatkozott. A városvezetés magatartása az 1890-es években változott meg a vasutakkal kapcsolatban. Ekkor pénzügyi vonatkozásban is támogatták a szárnyvonalak létesítését, az Adony- Pusztaszabolcs vasút esetében 200 000 korona, a Bicske-Sárbogárd vasút esetében 150 000 korona értékben vásárolt a város törzsrészvényt. Mint a fentiekből is kitűnik, Székesfehérvár gazdasági helyzetét évszázadokon át elsősorban földrajzi fekvése, a kedvező közlekedési viszonyok határozták meg. Kétségtelen, hogy a vasút megjelenése, majd a közúti közlekedés kialakulása és fejlődése átalakította a város népességi összetételét, de befolyásolta többek között a város bővülését és megváltoztatta bizonyos értelemben a mindennapi élet szokásait, viszonyait is. 14 SZVLIV. A. 1002. a./ 1846. No. 122.; SZVLIV. A. 1200. b./ 1846. No. 3269., No. 3315. 15 PÁLFY, 1938. 244. Az ország adózó lakosságának összeírását az 1825-1827. évi VII. te. rendelte el. Az ekkor készített összeírást dolgozta fel a szerző. 16 Havranek, 1888.3. ” SzV, 1884. 04.17.1. 57
